Betelt a tejespohár

Félpályás útlezárással tiltakoztak a tejtermelők és -feldolgozók a multinacionális üzletláncok árpolitikája ellen. Akciójukhoz nemcsak a szarvasmarha-tenyésztők, hanem más hazai állattartók is csatlakoztak.

GazdálkodásPethes József2008. 11. 27. csütörtök2008. 11. 27.
Betelt a tejespohár

Már hónapok óta tervezték a tejdemonstrációt, azt hittük, elmarad. De november 21-én a termelők és a feldolgozók kivonultak az utakra, hogy félpályás útlezárással hívják föl a figyelmet arra, hogy a hazai állattenyésztés és élelmiszer-feldolgozás nagy bajban van. Mindennap kint lesznek, míg csak megegyezés nem születik az áruházláncokkal, ígérték.
Nem érdekli őket, hogy jeges széllel éppen most köszönt be a tél, körülbelül száz gépjármű állja el az 5-ös főútvonalat Alsónémedi határában, a Penny Market raktáráruháza előtt, és nagyjából ennyien várakoznak Gyálon is, a Tesco raktárbázisa előtt. Hogy miért éppen ezeken a helyeken? Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnökhelyettese szerint ez a két áruházlánc a legellenségesebb a magyar termékekkel szemben. A Penny Market még válaszra sem méltatta őket, amikor tiltakoztak a 99 forintért árult külföldi tej ellen, amit bizonyosan ennél magasabb áron szereztek be. A Tesco pedig a főbűnös, szinte rákényszeríti a többi áruházláncot is, hogy dömpingáru-értékesítéssel szorítsa hátrányba a magyar termékeket.
Ma már odajutottunk, hogy a megvásárolt élelmiszerek 65-70 százaléka külföldi, s a hazai termékek folyamatosan kiszorulnak a piacról. És ebben egyértelműen a multinacionális áruházláncok a hibásak, amelyek nem tartják be a magyarországi törvényeket, a harmincnapos fizetési határidőt, a beszerzési ár alatti értékesítés és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmát. A fogyasztókat pedig tisztességtelen módon befolyásolják, amikor például az akciós termékek szavatossági ideje másnap lejár. Mindez az egész hazai élelmiszeripart hátrányosan érinti, de leginkább az alapanyag-termelőket. Ezért is csatlakozott a demonstrációhoz a Baromfi Terméktanács, a Vállalkozó Húsiparosok és Húskereskedők Szövetsége, valamint a Magyar Állattenyésztők Országos Szövetsége. Fekete Balázs, ez utóbbi szervezet elnöke szerint a fogyasztóknak a magyar terméket kellene választaniuk, legalább akkor, ha ugyanolyan áron kapható, mint a külföldi. Évek óta folyamatosan csökken az állatállomány, emiatt ezrek maradnak munka nélkül, pedig hazánk adottságai a mezőgazdasági termelésnek kedveznek igazán. Nem igaz, hogy azért drágább a hazai termék, mert mi drágábban állítjuk elő. Fekete Balázs erre egy példát is hozott: a német trappista sajt kilóját nálunk 800 forintért árulják, ráadásul olyant, ami nem felel meg a magyar élelmiszerkönyv előírásainak. Németországban 85 forintért vásárolják fel a tejet, s tíz literből lesz egy kiló sajt. Máris 850 forintnál tartunk, s akkor még nem számoltuk hozzá a feldolgozás, a szállítás költségeit, a kereskedő hasznáról nem is szólva. Akkor hogyan lehet ezt 800 forintért árulni?
Erre is választ akarnak kapni a demonstrálók, akik kitartanak, amíg csak kell. Tudják, hogy az agrártárca is próbál tárgyalni az áruházláncok képviselőivel, de annak még semmi eredménye nincs. A félpályás útlezárás miatt várakozni kényszerülő autósok nem türelmetlenek, amikor a konvoj mellett elhaladnak, mosolyogva kiintegetnek. Gyálon a bicskei és az etyeki tejtermelők palackozott friss tejet osztogatnak a várakozóknak, így akarják felhívni a figyelmet a magyar termékekre.
– Azt szeretnénk elérni, hogy a kereskedők a magyar élelmiszert is olyan áron adják, hogy azt meg is tudják venni az emberek – mondja Atkári Gábor állattenyésztési ágazatvezető, aki a Baranya megyei Borjádról érkezett. – Egyenlő esélyeket várunk, mert különben reménytelen a helyzetünk. Tőlünk most 70 forintért vásárolják fel a tejet, de 80 az önöltségünk, tehát veszteségesek vagyunk. Ezt hosszú távon nem lehet csinálni, pedig 500 milliós fejlesztési beruházást terveztünk pályázati pénzből. Ráadásul az idén a növénytermesztés sem lesz jövedelmező a nyomott felvásárlási árak miatt, tehát annak bevételéből se tudjuk finanszírozni az állattenyésztést.
Közben újabb és újabb autók érkeznek, az ország minden részéből. Megszólítok egy kaposvári férfit, aki azt mondja, nem nyilatkozhat, mert ő nem főnök, csak beosztott. Viszont nagyon félti a munkahelyét, és nem örülne annak, ha minden külföldi kézbe menne át. Mert akkor jóformán rabszolgák lennénk a hazánkban...

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek