Bolhából elefánt lesz?

Káosz és bizonytalanság van a világban a pénzügyi válság miatt, olvashatjuk a Kopint-Tárki, illetve az Agrár Európa cégek Agrármonitor címmel készített őszi elemzésében. Ez a helyzet tökéletesen illik a hazai állapotokra is. A gazdasági előrejelzések sorra lefelé módosítják az idén várható gazdasági növekedést. Üdítő kivétel a mezőgazdaság, ugyanis az ágazat az előző évhez képest idén majdnem egy százalékkal emeli a bruttó hazai termék (GDP) összesen két százalék alá jósolt növekedési ütemét.
Hogyan lehetséges ez, amikor – más országokhoz hasonlóan – négy százalék körüli csupán a magyar GDP-ben az agrárgazdaság aránya? A válasz egyszerű: a növekedési ütemet egyik évről a másikra mérik a statisztikusok és a közgazdászok.  Az időjárástól,  főként a csapadéktól függően szélsőségesek lehetnek a termések. Tavaly aszály volt, az idén meg nem, ezért ebben az évben legalább 25 százalékkal nő a mezőgazdaság hozzáadott értéke. Így lesz aztán, némi túlzással, a nemzetgazdaság bolhájából, a mezőgazdaságból annak elefántja. Vagyis a GDP-számítás rejtelmes műveleteit követően hazánk 2008. évi növekedési üteme nem 0,9, hanem az agrárgazdaságnak köszönhetően 1,9 százalék körül lehet.
Az idei siker azonban megtévesztő. Hosszabb távon lassan, de biztosan növekszik a külföldről, főként az EU tagországaiból behozott élelmiszerek mennyisége. Méghozzá a fogyasztásra kész, feldolgozott termékeké, miközben a tetemes magyar kivitelben a nyers termékek (búza, kukorica, repce, élő állatok) vannak többségben. Ez kedvezőtlen irányzat, hiszen a feldolgozottság növelésével emelkedik az egységnyi termékkel elérhető jövedelem is.
A magyar agrárkivitel növekedési üteme évek óta elmarad a behozatalétól. Kivéve az elmúlt évet, amikor rekordösszegű, 4,8 milliárd eurós volt az export és a korábbi évekhez képest látványosan: egymilliárdról 1,6 milliárd euróra javult az egyenleg is. A kutatók szerint azonban a tavalyi forgalom egyszeri és megismételhetetlen, ugyanis az EU tulajdonában lévő, 2005-ben és 2006-ban a magyar termelőktől megvásárolt gabona-intervenciós készleteket tavaly értékesítették. Márpedig a statisztika az eladáskori forgalmat rögzíti.
A lakossági fogyasztásban az uniós csatlakozás előtt 10-15 százalékos volt a behozatalból származó élelmiszerek részesedése, jelenleg pedig meghaladja a húsz százalékot. Kiugróan magas, harmincszázaléknyi például az import sajtfélék aránya. Belföldi élelmiszerpiacunk tehát zsugorodik, és nemcsak a kiskereskedelmi forgalom csökkenése miatt. A magyar élelmiszeripar újabb és újabb piaci szeleteket veszít itthon. Az idei első nyolc hónapban több mint kilenc százalékkal csökkentek az eladásai. Aggasztó, hogy az élelmiszer-feldolgozás 14 szakágazata közül egy sem növekszik. A kutatók szerint a versenyképesség romlásán kívül ebben az is szerepet játszik, hogy a feldolgozócégek külföldi tulajdonosai a régión belül más országokba helyezték át termelésüket.