Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Homokfürdő, ülőrúd, tojófészek – ezek jellemzik a hagyományos tyúktartást. De mindezek az iparszerű, ketreces tojóstyúk-tartás kötelező kellékei is lesznek 2012-től.
Kép: A Fővárosi és Pest megyei Állategészségügyi Igazgatóság munkatársai, ellenőrei, kiemelt húsvéti tojás és hús ellenőrzést tartanak. 2007.03.21. Fotó: Bohanek Miklós
Öt éve még 475 ezer tyúkot számláltak a Családi Tojás Termelő Kft. telepein, most csupán 140 ezer madarat tartanak. Azokat is egy helyen, Kunszállás peremén. A visszalépés látszólagos, hiszen a csökkentés mögött egy jövőbe látó fejlesztés húzódik meg.
– Amire mi büszkék voltunk anno, az teljesen tönkretett volna bennünket – tájékoztat Gubis Csaba, a családi vállalkozás 37 éves ügyvezetője. – Öt éve kezdtük építeni azt az öt új istállót, amelyekben az imént jártunk. Egy kiállításon találtunk rá a technológiát kulcsrakészen szállító spanyol cégre. Félig-meddig kényszerből, hiszen 2003-ban már csak az EU állatvédelmi előírásainak megfelelő iparszerű tojótelepekre adtak építési engedélyt. Akkor nemcsak itthon, hanem Európában is az elsők között voltunk, mondhatni, megelőztük a korunkat. A drága fejlesztésnek kezdetben csak a hátrányait éreztük, most viszont jobb helyzetben vagyunk bármelyik versenytársunknál. Többségük még a ketreces tartás költséges fejlesztése előtt áll.
A „mindenki más előtt” szemlélet nem véletlen. A céget 1993-ban alapító Gubis János ugyanis egykor a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát belkereskedelmi üzletágának igazgatója volt. – Édesapám mellett nagyon észnél kell lenni ma is, 68 éves, mégis pezseg körülötte az élet – fűzi hozzá Csaba.
Az állatvédelem jegyében fogant uniós ketrecmatematika szerint a korábbi 450 négyzetcentiméterről 550-re emelték a tyúkonkénti minimális férőhelyet. A 2012. január elsejétől érvényes előírások alapján a területet 750 négyzetcentire kell növelni. Az USA-ban és más országokban viszont egy tojós tyúknak változatlanul be kell érnie 350 négyzetcentivel. Az állatbarát ketrecbe zárt jószágok az éjszakát ülőrudakon tölthetik, tojásaikat a tojófészek sötétjében rakhatják le. Homokfürdő, sőt még karomkoptató is jár nekik. Utóbbi kettő a kunszállási tapasztalatok szerint fölösleges luxus a szárnyasoknak.
Az új technológia darabonként két forinttal drágította a tojás előállítását. A telepet 16 forintos önköltségen hagyják el a tojások, amelyeket a vállalkozás korszerű csomagolóüzemébe szállítanak. Itt az előírások szerint válogatják, jelölik és csomagolják a friss tojásokat, ami húsz forintra növeli a termelői árat. Készletük felét a kőkemény feltételeket diktáló üzletláncok forgalmazzák, amelyek november elején csak 19 forintot fizettek érte.
– A ketreces termelők a téli hónapokban keresik meg a nyáron elvesztett javaikat – fogalmaz az ügyvezető. – Olyankor nem tojnak a háztáji tyúkok, s drágább a tojás. A selejt tyúkokat eddig eladtuk, s mivel ezek a tojástermelést fokozatosan hagyják abba, tulajdonképpen önmagunknak teremtettünk konkurenciát. Sikeres a termelők által alapított Újházi Kft., ami a selejt tyúkokat feldolgozva dobja piacra. A háziasszonyok keresik a már feledésbe merült levestyúkot. Évente másfél milliónyi szárnyas végzi így a fazekakban.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu