Kedvezmény nélkül?

Érdemes lenne megfontolni, hogy mit veszthetnek ezzel a vidéken élők, s egyáltalán lesz-e valami nyereség, illetve minimális adóbevétel is ebből – mondta Csizmadia László, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének elnöke. Azt is figyelembe kellene venni – hangsúlyozta –, hogy a turizmus hány vidéki családnak ad kiegészítő jövedelmet. Segít abban is, hogy helyben maradjanak az emberek, ápolják hagyományaikat, rendbe hozzák falvaikat és munkálkodjanak azok vonzóvá tételén, nem beszélve arról, hogy sokaknak ez az egyetlen megélhetési lehetősége.
A falusi vendéglátásnak egyre nagyobb szerepe van a hazai turizmus fejlődésében. Addig, amíg tavaly a korábbinál 4-5 százalékkal kevesebb külföldi turista érkezett hozzánk, a falusi vendéglátásban 17 százalékos növekedés volt tapasztalható. A falusi turizmus fellendítése szervesen kapcsolódik a vidékfejlesztéshez, főleg azokon a halmozottan hátrányos helyzetű területeken, ahol más munkalehetőség nem akad. Ugyanakkor tavaly öszszevonták az adómentes szállásbevétel és az egyéb szolgáltatásokból származó bevétel után elszámolható adókedvezmény összegét. A 800 ezer forintos adókedvezmény, amit igénybe vehetnek a falusi vendéglátók, lényegében a minimálbért kapó munkavállalókéval azonos. A kedvezmény feletti árbevétel esetén adózniuk kell.
Jellemző rájuk, hogy általában tőkeszegények, de önfoglalkoztatók. Nem kérnek munkanélküli-segélyt, s annyi jövedelmet termelnek, amiből a családot el tudják tartani.
Ha ezt a kedvezményt eltörlik, félő, hogy az adóbevételből származó esetleges többletbevételt az államnak a munka nélkül maradt családokra kell költenie.