Nem piskóta, tömegtakarmány

Önök mit mérlegelnek, ha élelmiszereket vásárolnak? – kérdezte az est egyik vendége a közönségtől. A válaszok alapján a minőség, származási hely,  csomagolás, ár sorrend alakult ki. – Ezt vártam önöktől, fiatal és tudatos vásárlóktól – kommentálta az eredményt Rácz József, a mórahalmi Mórakert Szövetkezet ügyvezetője. – Mi csaknem valamennyi, a magyar piacon jelen lévő multinacionális élelmiszer-kiskereskedőnek beszállítói vagyunk, ezért nekem elhihetik: az ő vevőkörük az árat rendszerint az első vagy a második helyre sorolja.
Szinte valamennyi európai nagy áruházlánc megtelepedett már kis hazánkban, s mindegyik jól megél a magyar fogyasztókból. Akik túltengő nemzeti öntudattal egyáltalán nem vádolhatók, hiszen hosszú idő óta jelentősen csökkent, uniós csatlakozásunk óta pedig még jobban zsugorodik a hazai fogyasztásban a magyar élelmiszerek aránya. S a nevezett áruházak – a lelkes és multiellenes fiatalok szerint – rabszolgasorba taszították és arcátlanul kizsákmányolják magyar beszállítóikat, közvetve pedig a hazai élelmiszer-gazdaság egészét.
A Multinacionális Cégek Károsultjainak Egyesülete nevében beszélő Pálfi Jenő kalkulációja szerint elképesztő összeget, az utóbbi tíz évben 9 ezer milliárd forintot – kamatos kamattal számítva 16-17 ezer milliárdot – szívtak ki a multik a magyar gazdaságból. Az árleszorítás jellemző példájaként említette, hogy a nagy hatalmú beszerzési főnökök faxon kérik az árajánlatokat. Az élelmiszerek íze, látványa többségüket nem érdekli, olcsóságuk annál inkább. A piskótagyártásban érdekelt szakember szerint a végletekig kizsigerelt hazai élelmiszer-ipari cégek – fejlesztés híján – teljesen lenullázódtak.
Cserpes István, a róla elnevezett kapuvári sajtműhely vezetője szerint a negatív árversennyel a multik zsákutcába vitték a hazai élelmiszeripart, ugyanis lassan már csak az értéküktől megfosztott, élelmiszernek nevezett „tömegtakarmányokkal” lehet piacon maradni. Az így készített árufélék táplálkozás-élettanilag sokkal hitványabbak annál, mint amennyivel olcsóbbak.
A Cserpes Sajtműhely termékeit adalék anyagok nélkül forgalmazzák, s azok a rövid szavatossági idő lejártával megromlanak. Valósággal vissza kell szoktatni az „élő anyag” fogyasztására a háziasszonyokat, mert némelyikük felháborodva teszi szóvá: rossz a sajtjuk, mert idővel penészedik. A multik 80 százalékos árrésével szemben saját boltjaikban megelégszenek 25-30 százalékos haszonkulccsal. – Igaz, nem akarunk olyan nagyok lenni, mint a multinacionális vállalkozások – fűzte hozzá a cégvezető.
A Mórakert volt az első termékértékesítő szövetkezet hazánkban. S ezer zöldség- és gyümölcstermelő tagjától, illetve beszállítójától évente 70 ezer tonna árut visz a kiskereskedelmi áruházi láncoknak – mondta Rácz József. Az élelmiszer-fogyasztók kiszolgáltatottak, hiszen bizalmi kapcsolatok helyett hihetetlen információáradat zúdul rájuk – állapította meg Haraszti Anikó, a Tudatos Vásárlók Egyesületének képviseletében. A reklámözönben nehéz eligazodniuk, mert áthidalhatatlan szakadék tátong a gyártók és a vevők között.