Áramot a tehenészetből

Az ismétlődő orosz–ukrán gázszállítási gondok az energiafüggés egyoldalú csökkentését sürgetik. A mezőgazdaságban sok olyan anyag vagy hulladék keletkezik, amiből energia nyerhető. Nemcsak az utóbbi években felkapott – később a magas gabonaárak miatt elejtett – kukoricából bioetanolt, repcéből biodízelt programról van szó, hanem a lágy- és fás szárú energianövények termesztésének és felhasználásának támogatásáról, a szántóföldi és az erdei hulladékok hasznosításáról, valamint a traktorok, kombájnok és szárítók energiafogyasztásának csökkentéséről is.
Az ország energiafelhasználásából a mezőgazdaság 3,1 százalékkal részesedik. Ha az imént felsorolt lehetőségekből valóság lenne, akkor idővel ennek hétszeresét tudná az ágazat visszatermelni – mondta Hajdú József, az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézetének főigazgató-helyettese. A vidéket járva jó példákat lehet látni a gazdaságok energia-önellátására. Például a Korona Termelő és Értékesítő Szövetkezet demjéni konzervüzemének bőséges hűtő- és fűtőenergia-szükségletét gáz helyett szőlővenyige elégetésével fedezik. Mint azt Rácz József elnöktől megtudtuk, a venyigét a környékbeli szőlőkből gyűjtik össze, majd aprítják és speciális kazánban égetik el. Ezzel évente 25 millió forintot spórolnak meg. A folyamatosan működő gombatermesztő házak télen-nyáron egyenletes hőmérsékletét pedig a kilencvenszázalékos hatékonyságú fagáz üzemű kazánok segítségével valósítják meg.