Mangalica élve vagy halva

A hatvanöt éves férfi agrármérnökként húsz évig a kondorosi takarmánykeverőt vezette, és csak 1994-ben nyílott alkalma arra, hogy régi vágyát valóra váltsa. Most Gyomaendrődön, a kondorosi úton ökofarmot alakít ki, ahol mangalicákat tart. Irodája falán egy régi fotó lóg, a múlt század húszas éveiből. A család cséplőgépe van rajta, a gépen édesapja dolgozik. Mivel a szüleinek cséplőgépe, öt hold földje és egy kis jószágállománya volt, a Rákosi-rendszerben kuláknak számítottak, és 1952-ben mindenüket elvették. A kilencvenes években Komlovszki Ferenc kárpótlási jegyből 30 hektár földet vásárolt, és eldöntötte, hogy a saját lábára állva új életet kezd.

– Szép ez a munka, csak a mezőgazdaság jövedelmezősége nagyon ciklikus – mondja bevezetőül. – Családi gazdaságunk elsősorban sertéstartással foglalkozik, és a takarmányt is saját magunk termesztjük meg. Kondorosi úti és mezőberényi telepünkön 700-800 kocát tartottunk, és a szaporulatukat hízóként értékesítettük. Két éve is nagy aszály volt, s nem termett annyi takarmányunk, hogy elegendő legyen az állatoknak. Mázsánként hatezer forintért vettük a kukoricát, és közben a hízó kilójáért csupán 240 forintot fizettek. Óriási veszteségünk keletkezett, amit csak úgy tudtunk túlélni, hogy a kevésbé korszerű kondorosi úti telepünket fölszámoltuk. Itt most mangalicát tartok.

Lépten-nyomon azt hallotta ugyanis, hogy milyen finom a mangalicahús, a mangalicakolbász, és ezek mennyire egészségesek. Akkor hobbiból vásárolt egy kant és két kocát, és attól fogva a család részére csak mangalicahízót vágott. Később, amikor lehetőség adódott arra, hogy az őstermelők tájjellegű termékeket értékesítsenek, ebbe is belevágott. Tavaly kezdte árusítani a termékeit, egy helyi fesztiválon. Idén már a Budapesti Mangalica Fesztiválon és a LEADER Expón is részt vett. Olyan sikerrel, hogy minden terméke elfogyott, csak egy-két szál szalámi árválkodik a kamrában.

– A mangalicát végtermékként kell eladni – állítja –, mert élve nem fizetik meg. Lassabban nő fel, mint a megszokott hússertés, ugyanis tápot nem adunk neki. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy ízletesebb, zamatosabb a zsírszövettel átszőtt húsa, és kevesebb koleszterint tartalmaz. Fontos szempont az is, hogy húsa szermaradványoktól mentes, mert a nagyüzemi sertésekkel ellentétben nem kell gyógyszerezni.

A gazda öt-hat kocát tart, és évente ötven-hatvan hízót vág le. Telepéhez vágóhíd is tartozik, itt őstermelőként dolgozza fel a mangalicát. A kolbász és a szalámi csabai ízesítésű. A paprikát egy kalocsai kistermelőtől veszi meg, ezért a töltelékáru kellemes ízű és szép színű. Komlovszki Ferenc további terveket sző: a mangalica feldolgozását össze szeretné kapcsolni az agroturizmussal.

– Jöjjön a vendég, válassza ki az ólból, hogy melyiket szeretné. Levágjuk, és kívánsága szerint feldolgozzuk. Közben pedig lovagolhat, hintózhat, és meg is szállhat nálunk. Másnap mangalicatermékekkel telepakolva indulhat haza.