Röviden

KÖRNYEZETKÍMÉLŐ GAZDÁLKODÁS. Az összesítés szerint mintegy 25 ezer agrár-környezetgazdálkodási támogatási kérelem érkezett az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). A gazdálkodók 2,26 millió hektárt – a magyar mezőgazdasági terület csaknem felét – szeretnék bevonni a programba. A legnagyobb érdeklődés az integrált (környezetkímélő) szántóföldi növénytermesztési célprogram iránt volt, 1,6 millió hektár termőföldre. Miután az MVH a támogatási kérelemben foglaltakról döntött, a gazdálkodóknak el kell végeztetniük a területek műholdas felmérését. A jóváhagyott területeken szeptember elsejétől öt évig be kell tartani az egyes célprogramokban vállalt kötelezettségeket, és addig igényelhető a kímélő gazdálkodást ösztönző támogatás.

VÍZVISSZATARTÁS. A Mórahalom közelében lévő Nagy­szék­sós-tói tározó értékes vizes élőhelyeinek megőrzését tűzte ki célul egy uniós projekt. A Homokháti kistérségben az utóbbi évtizedekben a csapadékhiány következtében csökkentek a vízkészletek, lesüllyedtek a talajvízszintek, a szikes élőhelyek vízellátottsága romlott. Károsodott a Mórahalom közelében elterülő, 120 hektáros Nagyszéksós-tó területe is. A csapadék- és belvízelvezető rendszer nem megfelelő, így a nyolcezer lakosú városban nagy területek víz alá kerülhetnek. Ezért több mint 12 kilométer csatornát állítanak helyre, a hiányzókat pedig megépítik. Értékes vizes élőhelyek találhatók itt, amelyek vízhiányos, aszályos időszakokban veszélybe kerülnek. Megőrzésük érdekében a szükséges vízpótlást a város kellően tisztított szennyvizének újrahasznosításával oldják meg. A 171 millió forintba kerülő fejlesztés a Dél-alföldi Operatív Program támogatásából valósul meg. A szikes tó rehabilitációjának elősegítésére a Kiskunsági Nemzeti Park és Mórahalom önkormányzata tavaly bivalyrezervátumot hozott létre, szintén uniós támogatással.

 

GYŰJ­TÖ­GE­TŐ ÉLET­MÓD. Az or­szág­ban há­rom­mil­lió em­ber él a lét­mi­ni­mum alatt – ál­lít­ják a szo­ci­o­ló­gu­sok. Több­sé­gük rég le­mon­dott ar­ról, hogy a szám­lá­it idő­re be­fi­zes­se, a gyógy­sze­re­it ki­vált­sa. Ke­nyér­re, éle­lem­re kell a pénz. So­kan min­den­ből meg­pró­bál­nak egy kis pénzt csi­nál­ni, és ilyen mó­don né­mi ki­egé­szí­tő jö­ve­de­lem­hez jut­ni. Ha le­het, ak­kor bo­dzát, hárs­vi­rá­got, ka­mil­lát, gyógy­nö­vé­nye­ket, csi­gát, gom­bát gyűj­te­nek. Min­dent, amit a ter­mé­szet ad. Há­rom év­vel ez­előtt tö­me­ge­sen vál­tot­ták ki ős­ter­me­lői iga­zol­vá­nyu­kat azok, akik bo­dzát vagy csi­gát gyűj­töt­tek. Az át­ve­vő ugyan­is csak a fel­vá­sár­lá­si jegy után fi­zet­het nekik. Az ős­ter­me­lői iga­zol­vány ki­vál­tá­sá­nak pe­dig – mi­vel sa­ját föld­te­rü­let­tel nem ren­del­ke­zik a ké­rel­me­ző – az a fel­té­te­le, hogy a te­rü­let tu­laj­do­no­sá­tól nyi­lat­ko­za­tot kap­jon, hogy en­ge­dé­lye­zi a gyűj­tést. Ta­valy alig akadt pél­da ilyen ős­ter­me­lői iga­zol­vány ki­vál­tá­sá­ra, ezért a fa­lu­gaz­dá­szok sze­rint el­kép­zel­he­tő, hogy az át­vé­tel nem sza­bá­lyo­san zaj­lik.

 

BÉR­LET­VI­TA. Az IKR Zrt. a bá­bol­nai föl­dek ha­szon­bér­le­té­nél meg­té­veszt­het­te a Ma­gyar Nem­ze­ti Va­gyon­ke­ze­lőt (MNV), ugyan­is a tár­sa­ság 2007. évi mér­leg­ada­tok sze­rin­ti 93 mil­li­ár­dos ár­be­vé­te­lé­ből az IKR sa­ját be­val­lá­sa sze­rint 84 mil­li­árd fo­rint a ke­res­ke­de­lem­hez kap­cso­ló­dott – ál­lít­ja az egy­ko­ri min­ta­gaz­da­ság föld­je­i­nek hasz­no­sí­tá­sá­ban ér­de­kelt Ko­má­rom-Esz­ter­gom Me­gyei Köz­gyű­lés. Így nem igaz, hogy a nagy­vál­la­lat be­vé­tel­ének fe­le me­ző­gaz­da­sá­gi te­vé­keny­ség­ből szár­ma­zott, az­az jo­go­su­lat­la­nul ju­tott ha­szon­bér­let­hez az IKR. A va­gyon­ke­ze­lő szer­ve­zet köz­le­mé­nyé­ben vi­szont úgy fo­gal­maz, hogy sza­bá­lyo­san ka­pott ha­szon­bér­le­tet a bá­bol­nai szék­he­lyű cég. A me­gyei köz­gyű­lés ko­ráb­ban bí­ró­ság­hoz for­dult a szer­ző­dés sem­mis­sé­gé­nek ki­mon­dá­sát kér­ve, s a bí­ró­sá­gi ke­re­se­tet to­­vább­­­ra is fenn­tart­ja.