Röviden

TARKA FESZTIVÁL. Bonyhádon, a Völgység fővárosában új hagyományt teremtettek a Tarka Fesztivállal, a múlt hét végén tartották a kilencediket. Ezen a tolnai vidéken alakult ki hajdan a magyar tarka szarvasmarha jellegzetes tájfajtája, a bonyhádi pirostarka. Bonyhádon annyira sajátjuknak tekintik a fajtát, hogy fesztivált is elneveztek róla. Sőt mi több, áldozatot is bemutatnak a hagyományőrzés oltárán. Az idén hat jószágot vágtak a nagyközönség éhségének csillapítására, összesen kéttonnányi élősúlyban – tájékoztatott Füller Imre, a bonyhádi székhellyel működő Magyartarka Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója. Kettőt nyársra húzott közülük Gárdonyi Ferenc móri ínyesmester, aki már hetedik éve házi ökörsütője a rendezvénynek. Méghozzá egyenként 300-400 méter fóliába csomagolta őket, hogy egyszerre süljön meg a finomság.

BEPORZÁSI PROGRAM. A svájci székhelyű Syngenta nemrég Bázelben bejelentette egymillió euró költségvetésű, ötéves programjának indítását. Ennek célja a növényeket beporzó rovarok számára elengedhetetlen élőhelyek és táplálékszerzési területek kialakítása Európában – tudtuk meg Pecze Rozáliától, a vállalkozás hazai leányvállalatának fejlesztési igazgatójától. A természetben élő beporzó rovarok számának nagyarányú növelését tervezik hét európai országban, köztük Magyarországon. A beporzóprojekt segíti a gazdákat a rovarok által kedvelt vadvirágok termesztésében a mezőgazdasági területek szegélyein. A gazdálkodók számára olyan magkeveréket, újszerű növényvédelmi módszereket, illetve szaktanácsadást nyújt, amelyek elősegítik a hasznos élőlények szaporodását. A nektár- és a virágporgyűjtési területek és az élőhelyek csökkenése miatt a beporzó rovarok száma jelentősen visszaesett az elmúlt években. A Syngenta törekvése a kedvezőtlen irányzat megfordítása, összesen mintegy tízezer hektárnyi élőhelyet teremtve. Szeretnék bizonyítani, hogy a fenntartható környezet és a korszerű gazdálkodás nem zárják ki egymást. Becslések szerint a beporzó rovarok a növények megtermékenyítésével világszerte évente mintegy 150 milliárd euró hasznot hajtanak.

BÚZAREKORD. Miközben Csongrád megyében – hasonlóan az országoshoz – négy tonna körüli volt a hektáronkénti átlagtermés, nagyot alkotott Szarvas Pál, a szentesi Terra-Coop Kft. ügyvezető igazgatója. A kísérletező kedvű szakembernek hektáronként 9,2 tonna búzája termett. Pedig nem is kiugróan jó minőségű földbe vetette a magot. Igaz, a francia hibrid búza öntözővizet is kapott. Ezért történhetett meg, hogy a terület egyes részein hektáronként tizenkét tonna búza termett, míg a széleken csak hat. De az átlag azt mutatja, hogy érdemes volt kísérletezni. Szarvas Pál elmondta: 2008 őszén 107 hektárt vetett be a korábban is reményt keltő fajta magjával. Nem terveztek öntözést, hiszen ezen a területen évről évre locsolják a konzervgyári növényeket, ami nagyon igénybe veszi a talajt. De miután kialakult az aszály, az öntözés mellett döntöttek. Kétszer is kapott vizet a búza, s vele együtt nitrogénfejtrágyát is. Hektáronként körülbelül 300 köbméter vizet juttattak ki, 20-30 ezer forint körüli költséggel, ami bőségesen megtérült. Ráadásul az előzetes malmi mérések alapján kiváló minőségű liszt készülhet ebből a búzából. Nem csoda, hogy a gazda a következő esztendőben növelni szeretné a fajta vetésterületét.

HITELES FORINTOK. A válság hatására a mezőgazdaság ágazati kockázata is megnövekedett, azonban kisebb mértékben, mint a gazdaság többi szektorában – hangzott el a Budapest Bank (BB) agrárfinanszírozási tanácskozásán. Egyértelmű, hogy a forint gyengülése kedvezett a mezőgazdaságnak: emelkedett az export forintbevétele, ami drágábbá tette az élelmiszer-behozatalt. A válság hatására a kereslet is megcsappant, ami jelentősen nehezítette a termékértékesítést. Az állattenyésztésben elkezdődtek a környezetvédelmi célú és a technológiai fejlesztések. Szabó János, a pénzintézet agrárszakértője úgy vélekedik, hogy ahol fejlesztettek, ott olyan csúcstechnológiát építettek be, ami meghaladja az EU régi tagállamainak átlagos színvonalát. A növénytermesztés várható idei eredményeit a csapadékhiány számottevően rontja. Mindez együtt jár az agrárgazdaság pénzügyi helyzetének és fizetőképességének romlásával. A magas költséggel előállított termények szerény áron adhatók el, ezért a tejtermelő vállalkozások mellett a növénytermesztők is nehéz helyzetbe kerülhetnek. Gazdálkodó partnereivel együttműködve a bank a hitelszerkezet átalakításával igyekszik a vállalkozások működőképességét megőrizni. A BB élelmiszergazdaság iránti elkötelezettségét jelzi, hogy csatlakoznak az Magyar Fejlesztési Bank által összefogott fejlesztési programokhoz.