Röviden

SPS-HUZAKODÁS. Magyarországon jövőre bevezetik az egységes mezőgazdasági támogatási rendszert, az SPS-t, döntött múlt heti ülésén a kabinet.

Gazdálkodás2009. 08. 07. péntek2009. 08. 07.
Röviden

 Mint ismeretes, az Országgyűlés 2008 őszén fogadta el az úgynevezett SPS-törvényt, ám a jogszabályt a köztársasági elnök normakontrollt kérve az Alkotmánybírósághoz (AB) utalta. Ha az AB alapvető kifogásokat fogalmazna meg a bevezetést lehetővé tévő törvénnyel kapcsolatban, akkor Magyarország visszaléphet a jelenlegi egyszerűsített területalapú (SAPS, Top-up) agrártámogatási rendszerbe. A gazdálkodók tehát nem esnek el az EU-s agrártámogatásoktól, bármelyik támogatási rendszert is alkalmazzák 2010 elejétől. Az SPS bevezetését követően a támogatásokat továbbra is azok kapják majd, akik a földet megművelik. Az SPS bevezetésének megítélésében erősen megosztott az ágazat, s az érdekcsoportok mögötti politikusok is. Tizenöt, főként a nagyüzemeket képviselő mezőgazdasági szervezet – közöttük a MOSZ és a Magyar Agrárkamara – nyílt levélben kérte az AB-t, hogy ne halogassa tovább az SPS bevezetését. Ezzel szemben a magángazdaságokért kiálló Magosz köré tömörült tíz agrár-érdekképviselet a bevezetés ellen érvelt.

MÍVESEN A MÚLTRÓL. Magyar Kézművesség 2009 – Magyar regék és mondák címmel nyílt kiállítás Budapesten, a Vajdahunyad várban lévő Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, amely augusztus 23-ig tekinthető meg. A kézműves tárlaton a látogatók egy pályázatra érkezett, válogatott anyagban gyönyörködhetnek. A kiállításon hazai és határon túli (erdélyi, szlovákiai, ausztriai és svájci) magyar alkotók, összesen kétszázhatvan kézműves, népművész és iparművész természetes alapanyagokból készült munkái szerepelnek. Ezek egy-egy tájegység motívumkincsét, forma- és színvilágát hűen tükröző népművészeti vagy a hagyományokra épülő, de napjaink igényeinek is megfelelő népi iparművészeti munkák. A míves dísztárgyak, használati eszközök az otthon igényes berendezésére, díszítésére használhatók, az öltözködési kultúrát láttató ruhák, kiegészítők, ékszerek pedig hétköznapi és ünnepi viseletre egyaránt alkalmasak.

ÜZLET A SZARVASGOMBA. Egyelőre még csak ígéretes lehetőség a szarvasgomba-termesztés Magyarországon. Bár természetes élőhelyekben igen gazdag, ráadásul az egyik legnagyobb európai gyűjtő nemzet vagyunk, a gasztronómiából egyelőre kimarad ez a különleges fűszernövény. Nyugat-Európában dinamikusan fejlődik az üzletág, sőt Franciaországban és Spanyolországban uniós telepítési támogatást is sikerült szerezni hozzá. Kereslet mindig van a jó minőségű magyar nyári szarvasgombára. Főleg exportra viszik, mivel az ínyenceknek drágán kínált csemege hazai fogyasztása elenyésző. Kilójáért hat-nyolcezer forintot fizetnek a gyűjtőknek a hazai felvásárlók. Évente több ezer, engedéllyel rendelkező gyűjtő járja az erdőket és az ismert termőhelyeket. A következő termést tönkretevő szakszerűtlen gyűjtés miatt akad olyan jó termőhely, amelyet biztonsági őrök védenek. Javíthat a helyzeten az új erdőtörvény, amely szerint föld alatt termő gombát csak a terület tulajdonosának engedélyével szabad gyűjteni. Nálunk egyelőre leginkább csak termesztési kísérletek folynak, a sokba kerülő szarvasgomba célú erdőtelepítésre – minthogy a fák gyökereivel él szimbiózisban – egyelőre kevés példa akad. Pedig a befektetés idővel megtérül, hiszen az ilyen ültetvények hektáronként akár több millió forintot is hozhatnak.

TÚLKAPÁSOK. A Magyar Agrárkamara tiltakozik a túlméretes járművek közlekedését továbbra is nehezítő, esetenkénti hatósági túlkapások ellen – hangoztatta Forgács Barna. A köztestület elnöke szerint hiába könnyítette meg rendelettel a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter az ilyen járművek közlekedését, az ország egyes területein még mindig jelentős bírságokat szabnak ki a hatóságok a mezőgazdasági munkagépek vezetőire. A mezőgazdasági munkagépek közlekedésekor a kamara szerint sokszor indokolatlanul rónak ki a hatóságok több százezer forintos büntetést arra hivatkozva, hogy nincs mérlegelési lehetőségük. Például a kereskedőtől a vásárló telephelyére közlekedő kombájn vezetőjét bírságolták meg, mert nem volt útvonalengedélye. Ezt viszont rendszám hiányában nem kérhették meg a hatóságtól. Másutt a hatósági emberek azért szabtak ki több tízezer forintos büntetést, mert a terményt szállító pótkocsit nem borították ponyvával. „A fejéről a talpára kellene állítani az ügyeket”, vagyis a hatóságok működését az államnak teljes körűen finanszíroznia kellene, hogy a büntetésből befolyó pénzek ne a működést szolgálják. Forgács Barna úgy véli: a hatósági embereknek újra mérlegelési jogot kellene kapniuk, hogy egy-egy szabálytalanság tényleges súlyának megfelelő bírságot szabhassanak ki.