Földindulás előtti csend

Sürget az idő, mert egy sor törvényt kellene hozni, illetve jogszabályokat módosítani a hazai földtulajdon és a földhasználat új rendjének kialakításához. A jelenleg érvényben lévő földtörvény (1994./LV.) alapján csak magyar állampolgárok szerezhetnek földet, cégek nem. Amikor a törvényt elfogadta a parlament, még javában zajlott a kárpótlás, amely alig ért véget, máris az Európai Unió kapujában állt az ország. A csatlakozási feltételeket rögzítő koppenhágai szerződésben hazánknak hétéves moratóriumot engedélyezett az unió, ami a tagállami polgárokat kizárta a földvásárlásból. (Az intézkedést a régi tagországokra jellemző hektáronként néhány milliós, illetve a pár százezer forintos hazai földárak közötti nagyságrendi különbség indokolta.)

A legalább három évig, élethivatás-szerűen Magyarországon gazdálkodó külföldiek viszont a magyarokkal azonos feltételekkel vehettek földet. A koppenhágai szerződésnek van egy olyan kitétele: ha az átmeneti időszak lejártával „súlyos zavar alakulna ki a földpiacon”, akkor kérhetjük, hogy legfeljebb három évre meghosszabbítsák a moratóriumot. Az FVM már jelezte ezt a szándékát, ám a brüsszeli bennfentesek kevés esélyt látnak az újabb halasztásra. Mindenesetre a moratórium lejárta után az uniós tagállami polgárok honfitársainkkal kötött zsebszerződései egyik napról a másikra jogos földtulajdonná változhatnak. Alig másfél éve maradt tehát a magyar törvényhozásnak a közérdekű cselekvésre.

Polgár Ákos, 34 éves gazda Győr környékén 450 hektár földön gazdálkodik, aminek durván a fele saját, fele pedig bérelt terület. Családi gazdaságuk az idén 35 hektár földdel gyarapodott, s a csaknem harmincmillió forintos vételár többségét banki hitelekből fedezték. Azért vállalta a nagyon kemény banki feltételeket, mert vidékükön a strómanok közbejöttével földet szerző osztrák gazdákkal kell versenyeznie. A Győr-Moson-Sopron megyei Agrárkamara elnöke, Roszik Péter osztrák gazdáknál és szervezeteiknél tájékozódott, és arra a következtetésre jutott, hogy mintegy 600-700 ezer hektár termőföld van osztrákok kezében, de a földhivatali nyilvántartások alapján alig négyezer hektárról beszélhetünk. A nagy különbség magyarázata, hogy tucatnyi olyan „lopakodó” földszerzési konstrukció létezik, amelyeknél a moratórium lejárta után kerül sor a tényleges tulajdonosváltásra.