Megegyezés bombariadó után?

Bombariadó miatt megszakadt tárgyalás, durvuló politikai adok-kapok, s végre némi remény az egyezségre - így összegezhető az elmúlt hét demonstrációs krónikája. Lapzártánkkor még megjósolhatatlan, hogy napokon belül megszülethet-e a megállapodás a tüntető gazdák képviselői és a földművelésügyi tárca között, de az már mindenesetre fontos fejlemény, hogy a felvetett gondok többségében létrejött a kompromisszum.

GazdálkodásBalázs Gusztáv2005. 03. 11. péntek2005. 03. 11.
Megegyezés bombariadó után?

A gazdák szempontjából fontos eredmény, hogy most már valóban felgyorsult az úgynevezett földalapú támogatások folyósítása, s keddig 176 ezer termelőnek összesen 38 milliárd forintot utalt ki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal.
Pillanatnyilag legnagyobb a gond a szintén felgyorsítani követelt gabonafelvásárlással, mivel ebben az ügyben rengeteg olyan, meglehetősen időigényes technikai feladatot kell megoldania mind a gazdának, mind a raktárnak és a hivatalnak, amelyek miatt a termelők többsége jó esetben két hónapon belül juthat az átadott áruja után járó pénzhez. A kormányzat ezért az - ígérete szerint még márciusban megjelenő - idei agrárszabályozásban kiemelt támogatást kíván nyújtani a gabonaraktárak felújításához, illetve építéséhez.
Mindeközben a tüntető gazdák kétszáz traktorral a Parlament elé vonultak, s három napig (vasárnap estig) ott demonstráltak. Hétfőn viszont már az Országház falain belül is a gazdaügy miatt izzott a levegő. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök újólag kijelentette: több pénz a mezőgazdaságra nem lesz, a költségvetésben elfogadott 328 milliárd forintból kell megoldani a gondokat. "Ami jár a gazdáknak, azt viszont oda kell adni" - fogalmazott, hozzátéve: minden egyéb többletigényhez valamilyen más területről kellene elvenni a pénzt. Állítása szerint a gazdakövetelések összege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, márpedig ez a teljes évi gyermekgondozási segély keretével egyenlő. "Ha belegebedek, sem tudok többet adni a gazdáknak" - összegezte a helyzetet egy hétvégi lakossági fórumon.
A parlament plenáris ülésén kemény hangú, már-már a személyeskedésig is eljutó vita alakult ki a demonstrációról. Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerint az akció mögött a nagyobbik kormánypárt és annak szövetségi rendszere áll, s idézte Pokorni Zoltánnak, a Fidesz alelnökének egy lakossági fórum után, szűk pártaktivista körben állítólag elhangzott szavait: "Mivel magunk között vagyunk, nyugodtan mondhatom, a gazdatüntetés nem a gazdákról szól, ez már a jövő évi választás része, ezért mi minden támogatást megadunk, hogy minél tovább tartson." A fideszes politikus kategorikusan visszautasította a vádat, és bejelentette: a bíróságon fogja számon kérni a miniszter szavait.
Időközben mindenesetre kiderült az is, hogy a tüntetés egyik fő szervezője Bagi Béla, a nagyobbik kormánypárt gazdatagozatának alelnöke.
{p}
A tüntetés krónikájához tartozik, hogy kedd délután a tárgyalásokat bombariadó szakította félbe, a minisztérium épületét kiürítették, s csak órák múlva folyhattak tovább az egyeztetések.
Időközben a demonstrálók egysége is megbomlott. Paulina László, a Magyar Baromfi Szövetség elnöke, a demonstrációs bizottság egyik vezetője úgy nyilatkozott, most már szerencsésebb volna, ha hazatérnének a gazdák. Véleményétől később elhatárolódtak a tüntető szervezetek képviselői.
Agrárügyben megszólalt a tudományos világ is. Új vidékpolitikát sürgetett egy, a múlt hét végén lezajlott tanácskozáson a civil szervezetek által felkért felszólalóként Glatz Ferenc akadémikus, a Nemzeti Föld- és Vízgazdálkodási Stratégiai Bizottság elnöke. Nem lehet megengedni, hogy a vidéki Magyarország a rendszerváltás és az uniós csatlakozás vesztese legyen, meg kell előzni a vidék és a város szembenállását, amelynek veszélye fennáll, mondta. Glatz együtt gondolkodásra kérte a politikusokat, s új társadalmi szerződést ajánlott a civilek nevében a politikai elitnek.

Támogatás húsmarhára
Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap garanciarészlegéből finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódóan a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium meghirdette a húsmarhatartáshoz adható kiegészítő nemzeti támogatást. A rendelet értelmében évente állatonként legfeljebb 145 euró (körülbelül 35 ezer forint) vehető igénybe. Új kiegészítő nemzeti támogatási jogcímként vezetik be az anyaállattartás támogatását, ennek mértéke legfeljebb 130 euró (32 ezer forint). Új jogcímként jelenik meg az extenzív szarvasmarhatartás támogatása, amelynek összege 48 euró (hozzávetőleg 11,5 ezer forint) állatonként.

Ezek is érdekelhetnek