Füst, fütty, lajhár, rock és Alkotmánybíróság

Nem volt könnyű eljutni ma délelőtt az Alkotmánybíróság épületéhez: az utak lezárva, fémkordonok egyes utcákon és az épület körül, több száz rendőr. És beszélgetni is nehéz lett volna, mert egyfolytában harsogtak a dudák, kürtök, peregtek a dobok. Ebbe a káoszba veszett bele a hangszórókból sugárzott válogatott magyar rock- és blues zene: Hobo Blues Band, Cseh Tamás, Republic váltotta egymást, s kiabálta az épületbe a gazdák érzéseit, miszerint "Halálra ítélt vágyakat húzok..., Remélem látszik, hogy boldog vagyok..., Ott lenn a bánya mélyén, hol él a bányaló, Csak ennénk és ürülnénk és azt mondanánk: hahó..." - Egy kicsit odafigyelt az ember, s felkapta a fejét, ritkán szoktak ilyen frappáns ötletekkel előállni az agrártüntetők.

Úgy tűnik új szelek fújdogálnak, melynek első jele a jó két héttel ezelőtti tejes tüntetés, mely a levágott marhafejekkel, tejöntözgetéssel az agrártárca épülete előtt kellően drasztikus volt, hogy mindenki odafigyeljen.

De kanyarodjunk vissza az Alkotmánybírósághoz. Néhány száz ember gyűlt össze, hangzavar, egyebek – mint már említettük. Aztán hirtelen a rendezvény közepén füst kezdett gomolyogni, s a körötte állók szeméből megindult a könny, és a köhögés roham. Az egyszerű tudósító mire gondol ilyet látva? Az utóbbi évek tapasztalata miatt azt, hogy könnygázpatron robbant. De miért robbant volna, semmi nem történt a tüntetés hivatalosan még meg sem kezdődött. Aztán kiderült, hogy a rendőröknek eszük ágában sem volt ilyesmit bevetni, nyugodtan beszélgettek, békésen cigarettáztak és rádiózgattak a környéken. Közelebb furakodva aztán ismerős szag csapott a tudósító orrába: dohányfüst. Nyers dohányleveleket kezdtek égetni a dohánytermesztők képviselői. És e furcsa füstölő jól bírta, mert szinte a rendezvény végéig nehezen feledhető szagot produkált a megjelentek orra alá.

Folyt tehát a könny, pedig olvasni valót is hoztak a gazdák: több tucat transzparensen a következő kérdések álltak: Kihez lehet fordulni, ha az Alkotmánybíróság nem hajlandó dönteni? Kit terhel a felelősség azért, hogy kilátástalanságban vannak a termelők, már több mint egy éve? Kinek mi a sürgős...? Magyarország jogállam? Mi van az alkotmányosság, a jogállamiság őrzésével?

A kérdések folytathatók, de a lényeg, hogy Magyarországon talán nem volt törvény, melynek bevezetését ennyire akarták volna bizonyos gazdasági szerepelők. A vidéki, gazdálkodók egy részével, több százezer családról van szó. Ők azok, akik az úgynevezett egységes agrártámogatási rendszerről szóló törvény bevezetéséért, pontosabban annak Alkotmánybíróság általi elfogadásáért tüntetnek ma délelőtt.

Az úgynevezett SPS-rendszerről van szó, mely a most alkalmazott támogatási rendet váltaná fel. Az EU 17 tagországában – főként a fejlett és régi tagországokban már évek óta alkalmazzák, az ottani nemzeti jogrendbe illesztve. Magyarországon azonban ez eddig nem sikerült. A törvény tavaly október 20-i elfogadása után Sólyom László köztársasági elnöknek különféle aggályai támadtak a jogszabállyal kapcsolatban, ezért 2008. november 12-én az Alkotmánybíróságtól kért vizsgálatot.

A testület azonban – hiába az automatikusan alkalmazandó soron kívüliség ellenére, melyet a köztársasági elnöki felkérés jelent – a mai napig nem hozott döntést. Először 2009 februárjában foglalkozott a kérdéssel, aztán most szeptemberben, majd november elején. Olyan speciális szakmai kérdések merültek fel az alkotmánybírákban, melyekre csak különféle szakértők, szakmai elemzések után akarnak és tudnak határozni. Ez a munka még most is tart, ennek volt része Gráf József agrárminiszter november elejei meghallgatása is.

A termelők azonban türelmetlenek: az idén nem kaphattak az SPS-szerinti támogatást, és úgy néz ki, hogy jövőre sem számíthatnak erre. Hiába jelentette be a kormány idén nyáron Brüsszelben, hogy 2010 első napjától ezt a támogatási rendet akarja alkalmazni, míg a törvényt nem „szabadítja fel” az Alkotmánybíróság, addig nem is alkalmazhatja. Felmerült termelői érdekképviseletekben, hogy törvény helyett rendelettel is szabályozhatnák az ügyet, Gráf Józsefék ezt nem vállalták fel.

Miért kerül bajba ennyi termelő? Azért, mert a most alkalmazott úgynevezett SAPS-rendszer uniós szabályozása miatt már jövő évtől csökkenteni kell egyes támogatásokat. Így nagyjából 80-100 milliárd forinttal kevesebb pénz juthat többek között a szarvasmarha, a juh, a cukorrépa, a rizs, a dohánytermesztőknek. Emiatt az ezekben érdekelt gazdálkodók ellehetetlenülnek, végeredményben megszűnik a jövedelem.

Az Alkotmánybíróság késedelmes munkájának ez lehet a következménye. Emiatt tünet ma 17 agrárszervezet, nevesül a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetsége; Húsmarhatenyésztők, Marhahústermelők Országos Szövetsége; Juh Terméktanács; Magyar Agrárkamara; Magyar Állattenyésztők Szövetsége; Magyar Juh-, és Kecsketenyésztők Szövetsége, Magyar Tarka Tenyésztők Egyesülete, Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete, Holstein Fríz Tenyésztők Egyesülete, Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége; Magyar Parasztszövetség; Magyarországi Rizstermesztők és Feldolgozók Országos Szövetsége; Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége; Máktermelők és Termelésszervezők Országos Szövetsége; Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége; Tej Terméktanács; Vágóállat és Hús Terméktanács.

Látványosan mondtak véleményt a taláros testület munkájáról a demonstrálók: felvonultattak az épület előtt szamarakat, ökröt, birkákat, kecskét. Egy lajhár is csüngött egy létráról alá, mozdulatlanul. Már csak azért is, mert plüssből volt. Igaz, embernagyságú.

(A helyszínen készült képeinket gallériánkban nézheti meg. Kattintson valamelyik, itt látható képünkre!)