Ígéretek stratégia helyett

Az ország fellendítéséhez a kitörési pont az agrárgazdaság lehet a következő években, ennek azonban a hazai föld és a vízkincs megőrzése a feltétele - egyebek mellett erről beszélt Font Sándor szerdán Domonyvölgyben az EU-n belüli, 2014 utáni agrárpolitika magyar álláspontja kialakításáról rendezett konferencián.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében működő Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat szervezte tanácskozáson a parlament mezőgazdasági bizottságának (Fidesz) elnöke elmondta, hogy az elmúlt két évtizedben az agrár termékek exportja helyett importra szoruló országgá vált Magyarország. Szerinte az élelmiszer-feldolgozó ipar elsorvadt, 300 ezer hektár föld "zsebszerződésekkel" külföldi tulajdonba került, jövőre pedig 80 milliárd forintot von ki a kormány az ágazatból, amivel még az uniós támogatások egy részét sem tudják a gazdálkodók felvenni. Egy új agrárpolitika ugyanakkor 10 éven belül egy millió új munkahely megteremtését teheti lehetővé - tette hozzá a politikus.

Szerinte új munkahelyekre azért is szükség van, mert alig 4 millió munkavállalóra 6 millió eltartott jut, s ez az aránytalanság tovább nem tartható. Mint ahogyan szakítani kell azzal a gyakorlattal is, hogy Magyarország nem magyar érdekeket képvisel Brüsszelben, hanem Brüsszel érdekeit képviseli itt Magyarországon - fejtette ki a politikus az MTI szerint.

Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkára előadásában kifejtette: szükség van egy olyan, a társadalmi szervezetekkel közösen kialakított agrárstratégiára, amit az ország az EU-ban is érvényre juttat. Ennek homlokterében a minőségi termelésnek kell állnia, ilyen termékekre ugyanis van kereslet a külpiacon.

Az államtitkár szerint a közös álláspont annál is inkább fontos, mert a 2014 utáni agrárrendszer kialakítását több gyenge mezőgazdaságú tagország a támogatások eltörlésével képzeli el. Ezzel szemben Magyarország érdekeink a jelenlegi támogatási rendszer fenntartás felel meg. Ám a sikerhez további 18-20 ország meggyőzése is szükséges - emelte ki.

Az államtitkár szerint ugyancsak intenzív diplomáciai munkát kell az EU-belül kifejteni a 2011-ben lejáró földmoratórium meghosszabbítás érdekében is. Az unió átlagához képest olcsó magyar termőföldek vonzzák a külföldi pénzügyi befektetőket, márpedig a földvagyont meg kell védeni - hívta fel a figyelmet Gőgös Zoltán.