Elmaradt a támogatás, de miért?

Több ezer gazda maradt a remélt támogatás nélkül. A  vesztes pályázók nagy része háborog, mert már az eredményhirdetés előtt belevágtak a fejlesztésekbe, így igen rosszul érintette őket az elutasítás. Különös felháborodás ez, hisz a különféle pályázatoknál igen gyakran előfordul, hogy nem kapja meg mindenki a remélt támogatást. Erre mutat rá a Magyar Agrárkamara elnöke is, akit a Népszabadság kérdezett, s úgy véli, a gazdák kockázatot vállaltak, amikor az eredményhirdetés előtt megkezdték a beruházásokat. Forgács Barna szerint a gazdálkodók már nyáron, a pályázatok benyújtásakor is tudhatták, hogy a pályázati keret véges.

Hogy miért elégedetlenkednek mégis a pályázók, arra a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) elnöke adja meg a választ: Jakab István azt állítja, hogy mindazoknak, akik korábban részt vettek a programban, a kormány azt ígérte, idén is folytathatják tevékenységüket.

Eltérőek a vélemények arról, hogy mekkora kár érte a pórul járt gazdákat. A Magosz szerint a környezetkímélő gazdálkodás költségei a hagyományos művelés dupláját is kitehetik, s ehhez esetenként hozzáadódik az a drágább technológia is, amire a támogatás reményében ruháztak be a pályázók. A kár még csökkenthető, ha hagyományos termelésre sikerül elnyerniük a támogatást, ez azonban körülbelül fele az agrár-környezetgazdálkodási támogatás összegének. Forgács Barna túlzónak tartja a becsléseket, szerinte a szántóföldi növénytermelésben eddig csupán trágyázásra kellett költenie a gazdáknak, az pedig még olcsóbb is a környezetkímélő gazdálkodásban. A hiány márpedig ezt a célprogramot érinti a leginkább, hisz itt volt óriási a túljelentkezés. A rendelkezésre álló összeg háromszorosára érkeztek pályázatok, végül csak a jelentkezők ötöde nyerhette el a támogatást. A gyepgazdálkodási, ültetvény- és vizes célprogramok továbbra is jól működnek - állítja Forgács Barna.

Azt, hogy ezeken a területen sokkal nagyobb arányban fogadják el a pályázatokat, az elnök fia, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára, Forgács Barnabás is megerősíti. Az integrált növénytermesztési szántóföldi célprogramra 1,65 millió hektárral 16 071 kérelmet regisztráltak - mondta el a Népszabadságnak az államtitkár. A pályázók a rendelkezésre álló 23,6 milliárd forinthoz képest összesen 68 milliárd forintot igényeltek, melyből eddig 21,3 milliárd forint talált gazdára. A többi húsz célprogramra összesen 32 milliárd forintot szánnak, a végösszeg így 53 milliárd forintra rúg, tehát még magasabb is, mint a tavalyi 44 milliárdos keretösszeg. Forgács Barnabás mindezek fényében sikertörténetként értékeli az agrár-környezetgazdálkodási pályázatot - nem csoda, hisz a felháborodás mértékéből egyértelműen a program népszerűségére következtethetünk.