Földügy: kötnénk az ebet a karóhoz

Ez volt az egyik leggyakrabban elhangzott igény a civilszervezetek részéről a 2011-es magyar elnökség előkészítéseként az Országgyűlés épületében minap rendezett konferencián, ahol a civil szféra ezer képviselője találkozott az elnökség előkészítésén dolgozó kormányzati tisztviselőkkel.

Az EU a csatlakozási tárgyalásokon hétéves átmeneti mentességet biztosított az új tagállamok számára a tőke szabad áramlásának részeként értelmezett termőföld-vásárlási liberalizáció alól. Ennek értelmében 2004. május 1-jétől az akkor belépett nyolc kelet- és közép-európai ország jogot kapott arra, hogy kizárja az EU többi tagállamának polgárait a termőföldvásárlásból – írta a Világgazdaság. Hazánk továbbment a földvásárlás korlátozásában, mint bármely más új belépő, a belföldi jogi személyek termőföld-vásárlási tilalmát is fenntartotta.

Az átmeneti mentesség lejártakor az Európai Bizottság javaslatára az Európai Tanács egyhangúlag dönthet annak további három évvel történő meghosszabbításáról. Ezt szeretnék elérni a civilek, de – mint az a konferencián is elhangzott – ezt igen nehéz lesz keresztülvinni. A nyugat-európai tagállamok ugyanis nem érdekeltek abban, hogy polgáraikat kizárják a jelentős haszonnal kecsegtető kelet-európai földvásárlásból. Igaz, létezik jó néhány legális technika a külföldi tulajdonszerzés minimálisra szorítására: ilyen például a helyben lakás vagy a mezőgazdasági szakképesítés megkövetelése.

A liberalizáció után az árak a jelenlegi hektáronkénti 600-800 ezer forintról akár két-három millió forintra is emelkedhetnek a nyugat-európai árszínvonal alapján. Mivel az árrobbanás mindeddig elmaradt, azok az indokok, amelyekre a 2002 végén a csatlakozási szerződésbe bekerült derogációt alapozták a felek (helyi gazdák tulajdonhoz jutási védelme, a spekuláció megakadályozása stb.), mindmáig érvényesek.