Jó kezekbe kerül Európa mezőgazdasága

– Elköteleztem magam a közös agrárpolitika folytatása és finanszírozás mellett, s ez határozza meg a 2013 utáni reformot is. Cél, hogy érveinket az európai polgárok elfogadják, s ne érezzék úgy, hogy a támogatások túlzóak. Meg kell értetni velük, hogy minderre szükséges van, mert így garantálható az élelmiszer-ellátás biztonsága és a biztonságos élelmiszerek előállítása – jelentette ki Dacian Ciolos.

Mindezt a meghallgatás után vastapssal nyugtázták az európai képviselők. Az EU 27 tagországából 22-nek fontos, hogy nem kíván nagy felfordulást okozni, azaz nem akarja a közös agrárpolitika, az uniós integráció egyik alapintézményének a felszámolását, a tagállami hatáskörbe visszautalását. A britek és az északi államok azonban ezt sürgetik, ezért a következő években óriási viták várhatók a költségvetésről, s ezen belül az agrárpolitikáról, ami a büdzsé negyven százalékát köti le jelenleg.

A közös agrárpolitika reformra szorul – mondta Ciolos –, de nem a költségvetési források megnyirbálása lenne a változás lényege, hanem az új körülményekhez igazítása, ideértve például a klímaváltozást, illetve a jobb egyensúly kialakítását az ágazatok, a régiók, az országok, valamint a piaci igények és a szabályozás között. Ciolos szerint minden tekintetben egyensúlyt kell teremteni az európai mezőgazdaságban, megszüntetve a régi és új tagállamok, a különböző mezőgazdasági szektorok és a különböző üzemméretek támogatása körüli ellentmondásokat.

Dacian Ciolos erdélyi, zilahi születésű román szakember, korábban agrárminiszter, aki Franciaországban is tanult és dolgozott, méghozzá a mezőgazdaságban, azaz elméleti tudása mellett gyakorlati tapasztalatokat is szerzett. Jól ismeri az új és a régi tagállamok nézeteit, helyzetét is.

Tabajdi Csaba, az EP mezőgazdasági bizottságának szocialista magyar főtagja a meghallgatáson feltett kérdésében az európai mezőgazdaság piacszabályozó eszközeinek jövőjéről is kérdezte a leendő biztost, mert a 2004–2009-es időszakban a piaci beavatkozás eszközeit jórészt leépítette az Európai Bizottság, a 2008-as gazdasági válság azonban bebizonyította, hogy a piacok önszabályozó mechanizmusa számos esetben nem működik. A román jelölt válaszában azzal érvelt, hogy a közvetlen támogatásokra is szükség lesz a gazdák minimális jövedelmének garantálására, de a jelenlegi rendszerhez képest új elemeket is számba kell majd venni, például a foglalkoztatottak számát, de a vidékfejlesztési támogatásoknak kell ösztönözniük a beruházásokat, a klímavédelmi előírások betartását, a biodiverzitás megőrzését.

A néppárti (Fidesz) Glattfelder Béla szerint a román biztosjelölt rendkívül felkészültnek és magabiztosnak mutatkozott a meghallgatás során. Mivel a Lisszaboni Szerződés következtében az Európai Parlament jóval nagyobb beleszólást kapott a mezőgazdasági politika területén, a néppárti képviselő szerint alapvető fontosságú az európai gazdák szempontjából, hogy a biztos és az európai képviselők jól együtt tudjanak működni. Erre utal az is, hogy az új biztos remélhetően felhagy az újabb és újabb reformokat erőltető, szélsőségesen liberális politikával, és helyette stabil, kiszámítható agrárpolitikát fog folytatni