Lemaradtak a magyar kertészek

A zöldség-gyümölcs ágazat számára egy évi 5-10 milliárd forintos szakmaközi büdzsé létrehozását tartja szükségesnek a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB). Mártonffy Béla, a FruitVeB ügyvezető igazgatója. Ebből fizethetők volnának a szakmai tanácsadás, az oktatás, valamint a kutatás és fejlesztés költségei. Ezt az ágazati adóterhek mérséklésével, azaz az adóforintok helyben hagyásával javasolja megoldani.

Szükség is lenne központi fejlesztési, stratégiai szervezetre, ugyanis az utóbbi év nem sikerült jól. 2009-ben a válság miatt az ágazatban mintegy 50 milliárd forintnyi árbevétel esett ki, az előző évi 350 milliárdos összforgalomhoz képest. Ez nagyjából 14 százaléknyi kiesést jelent, ugyanakkor a termés mennyisége csak 100-150 ezer tonna a 2,5 milliós összterméshez képest, ami 6 százalékot tesz ki. Vagyis az ágazat nem csak mennyiség, hanem árproblémák is jellemzik, ami leginkább úgy fordulhat elő, hogy a kereskedők az árakat az olcsóbb importtal voltak képesek lenyomni.

A legnagyobb gondot 2009-ben a finanszírozás jelentette – mutatott rá Mártonffy Béla. Ez elsősorban a termelői értékesítő szervezeteknél (tész) jelentkezett leginkább. Ezt enyhítette az a 8 milliárd forintnyi állami hitelösszeg, melyet a Magyar Fejlesztési Bank bocsátott rendelkezésre.

Javulna a helyzet, ha belátható időn belül elkészülne egy szakmaközi törvény, amely segítené a piacszervezést, az átlátható gazdálkodást, a piacorientált termelést, valamint a marketingmunkát. A jogszabály keretében javasolják megoldani az őstermelők jelenleg még bonyolult helyzetét is, tágítva lehetőségeiket, hogy e termelői csoport tevékenysége elmozduljon az árutermelés irányába – Meg kell újítani az ültetvényeket a hatékonyabb gyümölcstermesztés érdekében, elsősorban nem ültetvénytelepítési, sokkal inkább korszerűsítési támogatásra van szükség. Ma már más feladatokra kell összpontosítani, mint néhány évvel ezelőtt, emellett fel kell vennünk az európai versenytársak által diktált tempót – nyilatkozta a minap Lux Róbert, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke.

Nehezíti a helyzetet, hogy az utóbbi tíz évben nagyon megerősödtek a versenytársak, különösen Ausztria, Németország és Franciaország. Hozzájuk hasonlóan a hazai termelőknek is mindenekelőtt a jégverés okozta károk megelőzésére kell törekedniük. Dél-Tirolban az ültetvények 85 százaléka jéghálóval védett.

Ezzel szemben nálunk csupán néhány hektáron gondoskodtak a védelemről. Az öntözés fejlesztése területén sem odázható tovább a felzárkózás, az öntözhető területek nagysága hazánkban 15 százalék körüli, míg az unióban ez 80 százalékos.