Egyre élesedik a vita Európában

Két napig Brünnben tanácskoznak a V4-ek agrárkamarái, illetve szakértőik Lettország és Litvánia érdekképviselőivel közösen kialakították a 2013 utáni közös agrárpolitikával kapcsolatos számukra elfogadható minimális követelményeit, amelyet várhatóan Bulgária, Románia és Észtország is megerősít.

A hangvétel meglehetősen éles volt, ugyanis a legnagyobb Európai Unión belüli agrár-érdekképviselet, a COPA-COGECA és a régi tagállamok képviselői sem képviseltették magukat a tanácskozáson, attól tartván, hogy ott olyan követelésekhez kell a nevüket adni, melyek más, meghatározó uniós tagországok érdekeivel ellentétesek. (Erre föl válaszként a szlovák és cseh érdekképviseletek azzal fenyegetőznek, hogy bojkottálják a szervezet munkáját, és nem fizetnek tagdíjat sem.)

Meglehetősen kényes ügy ugyanis a 2013 utáni Közös Agrárpolitika (KAP). Az EU 27 tagországainak más és más az érdeke, ezek összefésülése most kezdődik, a COPA-COGECA nem akar már most állást foglalni.

Nem így Cseh Köztársaság, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Szlovákia. Szerintük annak érdekében, hogy az európai mezőgazdasági termelők helyzete kiegyensúlyozott legyen a jövőben a támogatási rendszert az egyenlőség elve alapján kell alakítani.

A három részből álló Nyilatkozat első fejezetében a jelenlegi helyzetet rögzítették a felek, melynek lényege, hogy mostanra lényegesen csorbultak az eredeti közös agrárpolitika célkitűzései, azaz a tagállamok között óriási egyenlőtlenségek alakultak ki. Ez érinti mind a termelői jövedelmeket, versenyképességet, az esélyegyenlőtlenséget, a támogatottsági szintet. Emiatt az új tagországok mezőgazdasága és gazdálkodói versenyhátrányt kénytelenek elviselni a régiekkel szemben, ami mára egyes szektorokban – főként az állattenyésztésben – ellehetetleníti a termelést.

Mindezek miatt – állapítja meg a Nyilatkozat második fejezete – a KAP-nak a 2013 utáni időszakban szolgálnia kell az európai mezőgazdaság fejlődését, a termelés felfuttatását, ezzel az élelmiszerrel történő ellátást, a világpiaci pozíció erősítését és természetesen a vidéki területek fenntartható fejlődését és a környezetvédelmet.

A hat ország szerint az erős – és nem gyengített, mint egyes tagországok ma felvetik – KAP a stabil Európa alapja és eszköze. Az Unió Római Szerződésének alapelveinek, a szolidaritásnak, azaz egyenlő jogokat és kötelezettségeket alkalmazó közös agrárpolitikának kell megvalósulnia.

A jövőben is várható a mezőgazdasági termékek árainak drasztikus ingadozása, ezért a KAP-nak ezt tudnia kell kezelnie a jövőben. A legfontosabb egyik ilyen elem lehet a közvetlen agrártámogatások köre, melyeket tovább kell erősíteni a Nyilatkozat szerint – olvasható a Magyar Agrárkamara közleményében.

A hat ország képviselői leszögezték, hogy a közvetlen támogatások kialakításának menetéből ki kell vonni a történelmi bázis intézményét, nem javasolják, hogy kizárják, csökkentsék vagy modulálják a közvetlen támogatásokat.

A Nyilatkozatban a mezőgazdasági termelők védelméről is szó esik: jogi garanciákat követelnek a multinacionális kereskedelmi láncok veszélyes magatartása ellen, emellett a gazdálkodók túlzó adminisztrációs terheit is csökkentenie kell az érdekvédők szerint az új KAP-nak. A Magyar Agrárkamara javaslatára került a pontok közé, hogy a KAP-nak növelnie kell a mezőgazdaság elfogadottságát, az uniós lakosságot meg kell arról győzni, hogy az agrárium nem csak élelmiszert állít elő, hanem olyan közjavak tömegét, melyet más ágazat képtelen, ezzel az élhető környezet, a kultúrtáj kialakulását, a rekreáció lehetőségét, a környezetvédelmet szolgálja, s nem mellékesen fontos szerepet játszik a fenntartható vidék fejlesztésében.

A Nyilatkozat harmadik szakasza így szól:
„A Cseh Köztársaság, Bulgária, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia képviselői ezért a következőket követelik:
Ezért, elutasítunk bármilyen átmeneti időszakot a közvetlen támogatások kiegyenlítését illetően 2013 után. Másrészről viszont, egyenlő bánásmódot, és a közvetlen támogatások egyenlő szintjét kérjük az EU–27-re vonatkozóan, legkésőbb 2014-től, és kérjük, hogy egyidejűleg a történelmi bázis elvét is töröljék el. Erős és hatékony KAP-ot szeretnénk fenntartani, amely nem lenne a nemzeti költségvetések egyre nagyobb terhére a támogatások közös finanszírozása miatt.”