Gond van a disznóval, a pálinkával

A május 15-én életbe lépett kistermelői rendeleten 53 civil szervezet dolgozott együtt a szaktárcával. A rendelet életbe lépését követően ezek a szervezetek úgy nyilatkoztak: örülnek a sikernek, de további változtatásokat tartanak szükségesnek. Az érintett területek közt kettőt emeltek ki, a disznóvágás és a pálinka szabályozását. Az OrientPress utánajárt, pontosan milyen problémák is vannak az otthon előállított kolbásszal, szalámival és alkohollal.

Csak saját háztartásban, saját célra vágható sertés - ez a legnagyobb gond a disznóvágás jelenlegi szabályozásával Simonyi-Sarbu Borbála, a Védegylet agrárprogram-vezetője szerint. Szigorúan véve ez azt jelenti, hogy sem a vágásban segédkezőket, sem a szomszédot, a vendégeket nem lehet megkínálni a házi hústermékekkel. Az igazi problémát persze nem ez jelenti, hanem a nagyobb szabású, rendezvény-szerű disznóvágások, amikor a frissen feldolgozott húst pénzért kínálják a vendégeknek. Ekkor az ugyanis kereskedelmi forgalomba kerül, márpedig erre csak EU-konform vágóhídon levágott termékként volna lehetősége. A megoldás az lehetne, ha, ahogyan az Ausztriában is szokás, a levágott állatból mintát venne egy állatorvos, s megvizsgálná, hogy akad-e benne az értékesítést kizáró baktérium. Kereskedelmi forgalomba pedig úgy kerülhetne a hús, ha ráírnák: csak hőkezelés után fogyasztható. Mindehhez törvénymódosításra volna szükség.

Más a helyzet a pálinkával: a kistermelők nem élelmiszerbiztonsági, hanem anyagi okok miatt nem tudják értékesíteni a házi gyümölcsből készült párlatot - mondja Szabadkai Andrea, a Szövetség az Élő Tiszáért programvezetője. A szabályozás szerint saját fogyasztásra 86 liter pálinka főzethető, kizárólag bérfőzdében, ahol 50 százalékos jövedéki adót fizet a főzető. Eladni azonban csak egy kereskedelmi főzdén keresztül tudja alkoholt - ilyenből csupán 3-4 van az országban, s olyan magas jövedéki adót kérnek, ami egyetlen főzetőnek sem éri meg. A civilek azt szeretnék elérni, hogy az ilyen, kis tételben készülő pálinkákon ne legyen annyi adó - ehhez azonban a jövedéki és a pálinkatörvény módosítására is szükség lehet.

Utóbbi jogszabályt érinti egy másik, ezúttal élelmiszerbiztonsági probléma is: az etil-karbamát jelenléte miatt is szükségessé válhat előbb-utóbb a törvénymódosítás. Ez a vegyület élelmiszerekben és szeszesitalokban fordul elő, és egészségügyi problémákat is okozhat, mint ahogyan arra a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal a napokban felhívta a figyelmet. Bár az etil-karbamátnak nincs uniós szinten érvényes határértéke, Kanada és az Egyesült Államok mellett Csehország, Franciaország is Németország is bevezetett már ilyet a vegyületre nemzeti hatáskörben. Elképzelhető, hogy a jövőben Magyarország is hasonló lépéseket fog tenni, hisz az egészségügyi aggályokon túl a pálinka jó hírnevének megőrzéséhez is szükséges az élelmiszerbiztonság minél magasabb szintre emelése - márpedig a csonthéjas gyümölcsökből készült szilva-, barack-, cseresznyepálinkáknál különösen nagy az esély a magas etilkarbamát-szintre. Amíg nem lép életbe a kérdésben jogszabály, az Európai Bizottság ajánlásban kéri a gyümölcspárlatok gyártóit: ügyeljenek az egészségbiztonsági szempontból aggályos vegyületek jelenlétének visszaszorítására.