WHO-támadás az Észak-Alföld ellen

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 2010 után megtiltaná a dohánytermékek adalékanyag használatát, a dohányok keverését és az ízesítő anyagok alkalmazását. Ez viszont azt jelenti, hogy a magyar dohánytermékek 90%-ában megtalálható Burley dohányfajtának termesztésének is vége. Ez a dohány ugyanis önmagában nem igazán fogyasztható, mert nem nyújt olyan élvezeti értéket, vagyis keverni és kezelni kell. Ha nem lehet, úgy nem is lesz szükség e dohányfajtára. Márpedig a hazai termesztés nagy részét e fajta adja. Azaz a termesztése megszűnhet, ami nagyjából 10 ezer ember, méghozzá igen dolgos ember életét veszélyeztetheti.

Ezért a Nemzetközi Dohánytermelők Szövetsége (ITGA) és a Magyar Dohánytermelők Szövetsége (MADOSZ) után a minap az Európai Dohánytermelők Szövetsége (UNITAB) is aggodalmát fejezte ki WHO döntése miatt. Miért is? A számok magukért beszélnek:

70 000 európai dohánytermelő megélhetése kerülhet veszélybe, közöttük 10 000 magyaré
2008-ban a termőterület 94,34%-a az alföldi régiókban, ezen belül is elsősorban az Észak-alföldi régióban található. Ez utóbbi régióban található meg az összes magyarországi dohány termőterület 74,54%-a
Az Észak-alföldi régióban található a dohánytermelésben foglalkoztatottak létszámának több mint 74%-a, míg a Dél-alföldi régióba 19,8%-a
A foglalkoztatottak 70%-a nő, 93%-a pedig nem rendelkezik szakképzettséggel, több mint fele roma származású

A termesztés megszűnésével tehát a hátrányos helyzetű régiókban 10 000, elsősorban szakképzetlen női és roma kisebbséghez tartozó munkavállaló válik munkanélkülivé, amely tovább fogja rontani a régiók helyzetét. A termelés fenntartása ezért nemcsak gazdasági, hanem szociális kérdés is ezekben a térségekben.