Gabona és húsdrágítás: óhaj, vagy valóság?

A takarmánybúzákkal például az a baj, hogy hirtelen jött a meleg, ezért a szemek aszottak. Nem rossz a fehérjetartalmuk, de magas a gombafertőzöttség. A vártnál kevesebb és kevésbé jó minőségű takarmány búza, kukorica termett az idén, emiatt pedig folyamatosan emelkedik az áruk, és végül drágul majd a hús is – mondja Vancsura József , a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.

A betakarítás kezdetekor, június elején kevéssel 20 ezer forint volt egy tonna  takarmányárpa, vagy búza ára. Ma 32-35 ezer forintnál tartunk. Ez 20-30 százalékos áremelkedés, ami nagyjából hasonló mérték takarmény-keverék A takarmányellátottság nem jelent gondot, de lényegesen – 20-30 százalékkal, sőt néhol 40 százalékkal – magasabb költségekkel fog bekerülni a gabona a takarmánykeverékekbe. Arra kell számítani, hogy mintegy 20 százalékkal magasabb takarmánykeverék-árak lesznek a baromfi és a sertéságazat területén, ennek eredményeként a hús is drágul.

Vancsura József úgy látja, a hazai gabona termésmennyiség elég lesz a takarmányozásra. Importra csak akkor számítanak ha jó áron, jobb minőségű búzát tudnak vásárolni. Erre most Ukrajnában van esély. Már csak azért is, mert Oroszországban egyre tombol a szárazság – 9 millió hektárt tett tönkre a perzselő nap -, ami miatt hétről-hétre rontják le a hivatalos termésbecslési értékeket. Két hónapja még 91-95 millió tonnára vártak, ma már csupán 75-78 milliót. (Tavaly 97, 2008-ban 108 milliós volt a termés!) Búzából 45 millió tonnát várnak. Mivel az orosz összes gabonaszükséglet 71-72 millió tonna, így szinte biztosan csökken az idei orosz export is, holott 20-22 millió tonna körül alakult az utóbbi években.

Ez növeli az esélyét a gabona árának nagyobb növelésére az Európai térségben. Eddig ugyanis éppen az orosz és ukrán export nyomta le az öreg kontinensen, illetve Észak-Afrikában és a Közel-Keleten az árat. Most úgy becsülik, hogy Oroszországban harmadával is drágulhat a gabona.

Ráadásul az orosz agresszív beruházás növekedés miatt – kormányprogram finanszírozza a mezőgazdasági termelés felfuttatását – nagyságrendekkel több a baromfi, a sertés és a tejelő marha a kontinensnyi országban. Márpedig ezek az állatok számottevő mennyiségben igényelnek takarmánygabonát. Mivel a program évről évre fut föl, így egyre több állat, egyre nagyobb mennyiségű szemesterményt igényel. Vagyis a mostanihoz hasonló kedvezőtlen időjárású években ezek ellátása vélhetően fontosabb lesz, mint a gabonaexport.

Ezek után egy dologtól függ a hazai hús ára. A dán, német, holland és lengyel -netán szlovák - sertés és baromfi felvásárlási áraktól. Amennyiben e nagybani termelő országokban nem emelik ilyen mértékben az állatárakat, úgy azok itthon lenyomhatják az árakat. Amennyiben a forint erős lesz, úgy az import jobban megéri, amennyiben a forint megint gyengül, úgy nem éri meg behozni a külföldi húst.