Megmondják, mi a vis maior

Első fokon a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) területi szerve, másodfokon a hivatal központja döntheti el, hogy az egyes területeken, termés- és állatállományokban bekövetkezett károk vis maiornak számítanak-e - mondja ki egy új kormányrendelet. A hivatalnak olyan helyzetekben kell dönteni, amikor nemzeti vagy európai uniós támogatások kifizetése függ a vis maior elismerésétől - vagyis sok esetben az ő állásfoglalásuktól függ majd, hogy a gazdák megkaphatják-e ezeket a pénzeket.

A rendelet felsorolása alapján az MgSzH-nak olyan helyzetekben kell döntenie, mint a mezőgazdasági üzem földterületét, vagy az erdősített területet sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény (földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégkár, fagykár stb.), az állatállomány egy részét vagy teljes egészét sújtó járványos, fertőző megbetegedés, illetve a gazdálkodó gondossága ellenére az állatállománya egészének vagy egy részének elhullása vagy kényszervágása. Ha a vis maior helyzet az ország nagy területét vagy különösen sok gazdálkodót érint, az MgSzH a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal (MVH) egyeztet a helyzet elismeréséről.