Méreggel riogatva nyomnák fel a búza árát!

Több a fertőzött gabona, mint tavaly! - ilyen és hasonló kijelentésekkel igyekeznek a termesztők a felvásárlási árakat növelni Közgazdasági nonszensz, vagy mégis van alapja e kijelentésnek?

GazdanetO. Horváth György2010. 07. 28. szerda2010. 07. 28.

Kép: Cegléd, 2010. január 25. Pannonbúza a Dél- Pest megyei Agráripari ZRT.-nél. Fotó: Ujvári Sándor

Méreggel riogatva nyomnák fel a búza árát!
Cegléd, 2010. január 25. Pannonbúza a Dél- Pest megyei Agráripari ZRT.-nél. Fotó: Ujvári Sándor

Hónapok óta kerülik a mezőgazdasági érdekképviseletek kiejteni azt a szót, hogy gombásodás, fuzárium, aflatoxin. Most pedig hirtelen kitört egyesekből, mert tovább akarják növelni a gabona árakat. Érdekes felvetés, mert lényegében azt mondják, hogy a magyar búza, árpa, rozs gombás, ami egyet jelenthet a mérgek, toxinok jelenlétével. Ez pedig számomra azt jelenti, hogy vacak a minőség, veszélyes a termék, ami nem ér annyit, mint korábban.

Holott a termelők egy részének a logikája pont fordítva működik: a jó minőségért többet kell adni, mint eddig, többet, mert kevesebb van belőle. És ez igaz is lehet, mert az idei esős időjárás egyrészt felszaporította a gombás megbetegedéseket, másrészt nem is lehetett mindenhol védekezni ellene.

Vagyis Vancsura Józsefnek, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnökének az a kijelentés, miszerint „nagyobb a gombafertőzöttség - köztük a fuzáriumé is - a búzában mint tavaly” lényegében a szerencsés és megfelelő szakértelemmel gazdálkodók malmára hajthatja a vizet.

 

A tönk szélére sodorhatja ugyanakkor azokat, akik önhibájukon kívül kénytelenek gyengébb minőségű gabonát betakarítani. Vagy mégsem? Ugyanis két dolog is elképzelhető. Az egyik az, hogy nagyon elválik a jó és a gyenge minőségű gabona ára a piacon, a másik az, hogy együtt mozog a kettő. A magyar piacon inkább az utóbbi a jellemző. Vagyis a mostani akció lehet, hogy a gyenge gabona árát is képes megemelni. Egy biztos, ebben az évben szinte minden tételt szigorúan megvizsgálnak majd a felvásárlók, legyenek azok molnárok, vagy kereskedők. Egy-egy táblán belül is óriási minőségi eltérések lehetnek ugyanis, nemhogy nagyobb mennyiségeknél.

A búza aratása 80 százaléknál tart – egy-két napja áll az esőzések miatt – általános tapasztalat, hogy a termés egyharmad a takarmány-, egyharmad az euró- és egyharmad a magyar étkezési minőség. Azaz a betakarított búza mennyiségének több, mint 50 százaléka étkezési minőségű.

A megszokott arány 30-70 százalék, és emiatt már emelkedett is az ár: a mélyponthoz képest harmadával drágult minden szemes termény. Ma a jó búzáért a tőzsdén 44 ezer, a takarmányért 35 ezer forintot adnak. Ennél néhány ezerrel kevesebb a tényleges, piaci ár.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek