Bő tizedével drágulhat a kenyér!

Az agrártárcánál zártkörű tárgyalások folytak a szezon legfontosabb kérdéséről. Az agromonitor.hu információi szerint arra keresték a választ, hogy mennyibe kerül a búza, a liszt és a kenyér a következő hónapokban? A válasz nem egyértelmű, bár a molnárok szerint a már bekövetkezett 20-30 százalékos áremelést újabb, hasonló mértékű követheti az ősz folyamán. Ebből csak drágább kenyér süthető, de jó tudni, hogy egy kiló kenyér átlagos árából csupán 20-21 százalék a liszt aránya. Vagyis a liszt átlagos 50 százalékos drágulása a kenyérben csak 10 százaléknyi árváltozást indukálhat, amennyiben más költségelem nem változik. Márpedig markáns adó, sem energia, sem munkabér, sem szállítási költség növekedés nem várható. Azaz még egy 50 százaléknyi lisztdrágulás sem indokolna 12-14 százaléknál nagyobb áremelést. (Azért nem az imént említett 10 százalékkal kell számolni, mert a megemelt önköltségű kenyér árából kell a befizetendő adókat is kalkulálni, melyek tovább növelik a végső árat.)

A liszt drágítását egyébként már akkor elkezdték a molnárok – 50-55 forintról 65-70 forintra emelték az árat -, mikor az aratás még csak az elején tartott és a búza ára csak mérsékelt ütemben emelkedett. (Ma már 50 forint egy kiló ára a tőzsdén!) Ráadásul az új búzából legkorábban csak augusztus végétől lehet megfelelő minőségű lisztet őrölni. Vagyis a molnárok az olcsóbban beszerzett tavalyi búzából készült lisztet kezdték drágábban adni. A pékek pedig erre és a már korábban bejelentett további lisztdrágítás hírére jelentették be úgy két hete, hogy keresni kezdenek olcsóbb beszerzési forrást a közeli országokban. Már csak azért is, mert az agrártárcánál tartott egyeztetésen is felmerült ősztől egy újabb 20-40 százalékos lisztáremelés terve, mely során már 80-85 forint lehet a zsákos kiszerelésű liszt kilójának az ára.

Ha találnak is olcsó lisztet a pékek, országos szinten képtelenek letörni a hazai árakat, mert nincs annyi importálható jó minőségű pékalapanyag. Ezért kenyérdrágulásra kell készülnie a lakosságnak. Ennek tényleges mértéke még nem ismert. Már csak azért sem, mert a kereskedelmi láncok számottevő mértékben szereztek piacot az egyszerű fehér kenyér, zsemle és kifli piacán az elmúlt években. E cégek saját sütődéket üzemeltetnek, ahol úgy kalkulálják ki az árakat, hogy a vevők számára igen vonzó legyen. Míg egy péknél 180-200 forint egy kiló olcsó kenyér, addig e láncok sokszor 100 forintért is kínálnak terméket. Így vehetünk a boltokban 18-30 forint helyett 10 forint körüli zsemlét, kiflit is. Vagyis a pékek egy satu szorításába kerülhetnek: a molnároktól csak drágábban vehetnek lisztet, míg az áruházláncok csak mérsékeltebb áremeléssel – ha belemennek egyáltalán – lesznek hajlandóak átvenni a kenyeret, pékterméket.