Ismét kötelező lesz a kamarai tagság?

Az Új Széchenyi Terv vitairata szerint meg kell újítani a kamarai rendszert, ami a gazdasági önszabályozás és a patrióta gazdaságpolitika fontos eszköze Európában. Olyan rendszert kell kialakítani, ahol a vállalkozások támogatják a kötelező kamarai tagság visszaállítását. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a magyar gazdaság problémája a rendszerváltás óta, hogy nincs olyan erős gazdasági önkormányzata, mint amelyek a kontinentális Európa országaiban működnek.

A kötelező kamarai tagságú intézmény a fejlett Európa fontos gazdaságszervező eszköze, Ausztriában, Németországban, Franciaországban kötelező a tagság, ezekben az országokban minden egyes vállalkozóra „rálát" a gazdasági kamara, amely jó néhány közfeladatot hatékonyabban tud ellátni az államnál, például a szakképzést, a kereskedelemfejlesztést.

A kötelező kamarai tagság politikai döntésen múlik. Azok a szakmák, amelyek számára már elviselhetetlen a területükön lévő rendetlenség, határozottan felszólalnak egyfajta szervezettség érdekében - tette hozzá Parragh, aki szerint ha a jogalkotás a parlamenti döntéshozatalon átmegy, akkor már akár 2011. január elsejétől be lehetne vezeti Magyarországon is a kötelező kamarai tagságot.

A kamara elképzelése szerint a tagdíj az államtól átvett és finanszírozott feladatoktól függhetne. Ha bővülne a feladatkör, és ehhez a jelenlegi állami finanszírozást is átadná az állam a kamaráknak, akkor jelképes tagdíjat lehetne megállapítani. Ha azonban az átadott feladat állami finanszírozása megszűnne, illetve új feladatot adna át a kormány forrás nélkül, akkor a kamarai tagság díja magasabb lenne.

A kötelező kamarai tagsággal meg lehetne oldani azt is, hogy valamennyi vállalatcsoport a tényleges gazdasági befolyásának megfelelően vegyen részt a kamara döntéseiben - mondta Parragh László.