Még mindig küzdenek a tejjel!

Itthon a kormányzat annyit tehet, hogy a tavalyihoz hasonlóan előrehozza és még az idén kifizeti a termelői támogatásokat – olvasható a Szabad Föld Online-hoz eljuttatott agrárkamarai elemzésben.

Az uniós tejkvóta-rendszer átalakítása és a nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság egyértelműen válságot okozott a tejtermelők számára, amely különböző szabályozó elemek alkalmazásával az Európai Unióban a megtermelt nyerstej-mennyiség kezelését garantálja. Elméletileg. Ugyanakkor az elmúlt három évben kiderült, hogy egyes tagországok nagyot vesztettek a termelés szabadabbá tételével.

2008-ban került sor a KAP felülvizsgálatára és olyan döntéseire hogy a Közös Agrárpolitika egyszerűsítése, bizonyos mezőgazdasági termelési korlátozások eltörlése eredményeként a gazdálkodók a lehető legteljesebb mértékben tudjanak alkalmazkodni a piac jelzéseihez és az új kihívásokhoz. Nem igazán tudtak: a termelés növekedett, az árak olyan nagy mértékben estek hogy több tízmilliárd eurónyi – több ezer milliárd forintnyi – veszteség keletkezett az utóbbi években uniós szinten az ágazatban.

Mivel az unió 2008 márciusában az elkövetkezendő évekre mind a világpiaci kereslet, mind az árak tekintetében egyaránt kedvezőnek ítélte a tejtermelők kilátásait, a Tanács 2008. április 1-jétől egy éves időtartamra 2 százalékos tejkvóta emelést szavazott meg, majd a 2009/2010–2013/2014 közötti időszakra további, évi 1 százalékos tejkvóta emelést hagyott jóvá. 2008 novemberében pedig döntöttek a tejkvóta rendszer 2015 utáni megszüntetéséről is. Magyarországon az uniós tejkvóta-rendszer a csatlakozással lépett érvénybe, de hazánkban már 1996 óta létezett az uniós kvótarendszer alapjait alkalmazó szabályozás.

Hazánk tejkvótája valamivel több, mint 2 millió tonna tej termelését teszi lehetővé évente. Ezt a mennyiséget még egyszer sem sikerült kihasználni, sőt a magyar tejtermelés a csatlakozás óta folyamatosan csökkent:, a 2008/2009-es kvótaév 84%-os kihasználtságával szemben a 2009/2010-es kvótaévben 76,%-ra esett. 2009-ben a tejelő tehénállomány mintegy 12 ezer darabbal, a felvásárolt tej 115 ezer tonnával lett kevesebb a korábbi évhez viszonyítva – szögezi le a a Magyar Agrárkamara.

Félő, hogy a 2008-tól kezdődően évente emelkedő kvótamennyiséget a hazai termelők nem fogják tudni kihasználni, sőt, a kvótarendszer 2015-ös teljes megszüntetésével a tejtermelők helyzete tovább romolhat. Tovább emelkedhet az importtermékek aránya, felgyorsulhat a termeléscsökkenés, gyengülhet a versenyképesség, így ellehetetlenülnek a hazai termelők.

A világgazdasági válság a tejpiacon is éreztette hatását, hiszen a 2007-től 2008 elejéig tartó kedvező piaci helyzet után a termelőknek drasztikus tejárcsökkenéssel kellett szembesülniük. Ez a tény a hazai termelőket is érzékenyen érintette, mert az árakban mintegy 40 százalékos visszaesés volt tapasztalható. A tej felvásárlási átlagára a 2008. januári 95 Ft/kg-ról éves átlagban 81 Ft/kg-ra csökkent. A 2009. évi átlagár már csak 60,12 Ft/kg volt. Jelenleg 68 Ft/kg körüli felvásárlási árat kapnak a termelők, de ez az ár csak közelíti az önköltséget. Tovább folytatódik a vemhes üszők exportálása – az oroszok 500-550 ezer forintot fizetnek egy állatért, de azok hazai pótlása több évbe kerül a biológiai törvényszerűségek miatt –, és takarmánydrágulásra lehet számítani, az import termékek beáramlása pedig nem csökken – fest nem túl biztató közeljövőt a Magyar Agrárkamara elemzése.

Van kedvező jel is, de nem a magyar a piac oldaláról: az itthoni fogyasztás nem csökken, a hazai termelésű tej és tejtermék iránt nem nőtt érezhetően a kereslet. A kedvezőbb árak kialakulásáért az utóbbi hónapokban ismét beinduló nyers tej exportja. Főként olasz és görög vevők vásárolnak a termelőktől, tejüzemektől.

A tavalyi évben az unió – érzékelve a közösségi szintű felháborodást és elégedetlenséget – több intézkedést is hozott, melynek hatására a felvásárlási árak emelkedésnek indultak, de az aktuális uniós felvásárlási árak még mindig messze vannak a termelők által elvárt 40 cent/kg körüli ártól. A termelői áresés ráadásul, nem mutatkozik meg a fogyasztói árakban.

A tagállamok agrárminiszterei a közelmúltban tárgyaltak a tejágazat jövőjéről és lehetőségeiről. A megbeszélésen megegyezés született egy év végéig elkészülő, átfogó intézkedési tervről. A Magas Szintű Munkacsoport által megfogalmazott ajánlások elsősorban a szerződéses kapcsolatok átláthatóságának növelését, a termelői alkupozíció megerősítését, rugalmas piacszabályozó eszközök – biztonsági háló – létrehozását, és az áringadozás csökkentését célozzák – számolt be a döntésről a Magyar Agrárkamara.