A vörösiszap és a mezőgazdaság

Mi lesz az Ajka melletti földekkel? A mezőgazdasági hivatal már gyűjti a gazdákat ért károkról az adatokat. A vörösiszap-katasztrófával tele a hazai és a nemzetközi sajtó. Érthető, hogy a hírek elsősorban a helyben lakókat ért csapással foglalkoznak, de hosszú távon az agráriumot ért hatások is fontosak – cikkünkben a vonatkozó információkat gyűjtöttük össze.

GazdanetIlijin Kinga2010. 10. 10. vasárnap2010. 10. 10.

Kép: Vörösiszap-katasztrófa Devecser Kolontár 2010.10.05. fotó: Németh András Péter, Fotó: Photographer: Andras Peter Nemeth

A vörösiszap és a mezőgazdaság
Vörösiszap-katasztrófa Devecser Kolontár 2010.10.05. fotó: Németh András Péter
Fotó: Photographer: Andras Peter Nemeth

A hazai élelmiszerek és az ivóvíz is biztonságos az október 4-én történt vörösiszap-ár után – áll a Vidékfejlesztési Minisztérium által kiadott közleményben. Egyedül olyan élelmiszert, zöldséget, gyümölcsöt nem lehet enni, ami az elöntött területekről származik, bár valószínűsíthető, hogy ezek begyűjtése senkinek nem is jut eszébe. Az ivóvizet folyamatosan ellenőrzik a környéken, egyelőre fogyasztható, nem károsodtak a vízbázisok.

A környéken ugyanakkor több tilalom is érvénybe lépett a katasztrófa után – derül ki a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal közleményéből. Nem lehet halászni a mersevári tőzegbánya-tavon és a nagypiriti kavicsbánya-tavon. Vadászati tilalom van életben a Rába-menti KKVE és a Noszlopi Vadásztársaság területeinek egy részén. Négy nagy létszámú szarvasmarha állományt érint, hogy a Torna patak által elöntött területen, és Kamond, Nagypirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza községek közigazgatási területeihez tartozó vízzel elárasztott legelőkön legeltetési és takarmányfelhasználási tilalmat rendeltek el.

A hosszú távú hatásokról a Magyar Tudományos Akadémia honlapja ad tájékoztatást. A vízi élővilág, mint írják, regenerálódni tud a folyóvizek felsőbb szakaszairól és a mellékvizekből. Igaz, lassan, egy-két év alatt, de a halak és más állatok, a vízi növények visszatelepülnek majd az érintett folyóvizekbe, s ezek már ehetők is lesznek. A szárazföldi élővilág azonban sokkal lassabban regenerálódik. Az iszappal elöntött területeken a szennyezés eltakarítása után vissza kell állítani az élővilágot. Hogy ez pontosan hogy történjen, azt még vizsgálják a szakemberek, de az biztos, hogy sok helyen, ahol a talaj felső rétege átitatódott a szennyező anyaggal, talajcserére lesz szükség. A talaj azonban így is könnyen szikesedhet, és végső soron nem várható, hogy a földtől függő növény- és állatvilág helyreáll a közeljövőben az érintett területeken.

Az iszapárban és annak közvetlen hatásai miatt egy borjú, lovak, sertések, baromfik pusztultak el. Az állatokat továbbra is érik káros hatások, ugyanazok, mint az embereket: lúgmarás és porirritáció. Hogy az ő sorsuk mi lesz, azt egyelőre nem tudni. Az viszont biztos, hogy a kiöntött iszaptó mellett fekvő mezőgazdasági területeken még hosszú ideig nem folytatható újra gazdálkodás, azokat ki kell vonni a művelés alól. Az iszap-katasztrófa miatt károsult gazdáknak a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal kárfelmérő lapokat ad ki.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek