Egyre kevesebben tojnak

Az ágazatban érdekes módon uralkodnak a piac törvényei: tavaly a tojás termelői ára egy év alatt 9,3%-kal nőtt, majd húsvét után 45%-kal csökkent, úgy hogy a fogyasztói ár nem változott. Hiába csökkent a termelői ár, hiába gyengült a vásárlóerő, csökkent a fogyasztás, a kereslet, a nagy áruházláncok nem engedtek az árrésükből, inkább hagyták forgalmukat csökkenni.

Már csak egy esztendő van hátra az EU tojótyúkok tartására vonatkozó irányelvében meghatározott 2012. január 1-jei dátumig. Eddig lehetnek használatban a. hagyományos ketrecek. Az unióban 353 millió étkezési tojást termelő tyúk van, de figyelemre méltó, hogy 147 millió egyéb tyúkot is nyilvántartanak. Ezek egy része keltetőtojást termel, másik része ház körüli, regisztrációra nem kötelezett, de a piacot befolyásoló állomány. Ezekre nem vonatkoznak a szabályok.
 

A 353 millió tyúkból 2009-ben 221 millió még hagyományos ketrecben volt. Nagyon nehéz megjósolni, mi lesz 2012. január 1-jén, mert a legtöbb ország nem játszik nyílt lapokkal. De a helyzetet ismerők szerint legalább 100 millió tyúkot a jogszabály szerint már nem használható berendezésben találunk a határidő lejárta után is. Magyarországon is kb. 1 millió tyúk ezekben a berendezésekben lesz.
 

Európa önellátottsági szintje 70-75%-os lesz tojásból, amennyiben a hatóság kényszert alkalmaz és bezárja a rendelkezésnek meg nem felelő telepeket. Magyarországon már eddig is a héjas tojás piacot 25-30%-ban foglalták el az importált tojások. Az EU szigorú állatvédelmi, környezetvédelmi, szalmonella mentesítési, forgalmazási szabályai a hatékonyságot nem, a költségeket annál inkább növelő, infrastrukturális beruházásokba hajszolták a termelőket, akik a jelentős fejlesztési hitelek és a megnövekedett amortizáció terheit nyögik.
 

A múlt évben Németország az EU által előírt határidő előtt két évvel felszámolta a hagyományos ketreces tartást, ami egy évig keresleti piacot hozott Európában. Németország euró milliárdokat ölt bele a technológiaváltásba, illetve a termelés jelentős része áttelepült Ukrajnába. Az átmeneti tojáshiányt ez év májusától a túlkínálat váltotta fel. A lengyel, szlovák, litván tojásfelesleg hazánkra zúdul.
 

A tojások hazai termelői ára 45%-kal esett másfél hónap alatt. A takarmányok ára felfelé kezd mozogni, tovább növelve a tojás önköltségét. Az élelmiszer-kereskedelemben a tojás fogyasztói ára (a megtévesztő, vevőcsalogató apró tojás ár kivételével) szinte egy fillérrel sem csökkent. Az import tojások származási helyéről a „gondos” csomagolás miatt a vásárló csak otthon szerez tudomást, hiszen a csomagoláson egy magyar csomagolóhely azonosító száma és neve látható csupán. Mindezek következtében a termelők tovább csökkentik a termelést, a kisebbek abbahagyják. Magyarország ebből az olcsó, biológiailag tökéletes, a legszegényebb rétegeknek is megfizethető fehérjeforrásból még jobban más országok termelésére szorul, kiszolgáltatottsága megnő.