Kísérletek a kolontári földeken

Emberi, állati élelmiszerek termelésére még jó 15-20 évig nem lesznek alkalmasak a vörösiszappal elöntött, Kolontár és Devecser környéki földek. Ha megtisztították a területeket, kísérleti mezőgazdasági programok indulhatnak rajtuk.

GazdanetIlijin Kinga2010. 10. 25. hétfő2010. 10. 25.

Kép: vörösiszap áradás természeti katasztrófa aluminium gyártás ipar szennyezés somlóvásárhely 2010 10 11 Fotó: Kállai Márton

Kísérletek a kolontári földeken
vörösiszap áradás természeti katasztrófa aluminium gyártás ipar szennyezés somlóvásárhely 2010 10 11 Fotó: Kállai Márton

Kísérleti mezőgazdasági telepeket hoz létre az állam a vörösiszappal elöntött termőterületeken - tudta meg az MTI. A körülbelül ezerhektárnyi szennyezett terület felmérése már folyik, a szakemberek ennek során azt is megállapítják, mennyit értek az elborított földek. Erre azért van szükség, hogy a tulajdonosokat megfelelően tudják kárpótolni. Nem pénzt, hanem ugyanolyan aranykorona-értékű földet kapnak majd máshol, a katasztrófa helyszínétől távolabb, az elöntött területeket pedig kisajátítja az állam.

Az, hogy a területeket hogyan és mennyi ideig állítják helyre, majd csak a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársai által végzett kárfelmérések után derül ki. AZ eddigi vizsgálatokból sejthető, hogy a vörösiszap körülbelül 10 centiméteres mélységben hatolt be a talajba, de a szakértők attól félnek, hogy ha nem végeznek az eltávolítással a havazás kezdete előtt, a csapadék mélyebbre moshatja a szennyeződést. Márpedig ha az iszappal együtt a föld felső rétegét is eltávolítják, akkor földcserére is szükség lehet.

A rekultiváció után a talaj még 15-20 évig nem lesz alkalmas emberi és állati élelem előállítására - mondta korábban Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár. Épp ezért már korábban is felmerült, hogy a területeket valamilyen alternatív módszerrel hasznosítsák, olyan növények, vegyszerek, baktériumok bevetésével, amik képesek semlegesíteni a több szempontból veszélyes vörösiszapot. Az MTI úgy tudja, a legfrissebb tervek szerint egyetemek közti pályázaton dől majd el, hogy ki és hogyan hasznosíthatja a földeket. A tervek közt szerepel többek között az is, hogy energianövények termelésére használják fel az óriási, ma még vörösiszap borította területet. 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek