Többletet hoz a kímélet

A vizsgálatok két helyszínen folynak. A szentgyörgyvári eróziós kísérleti állomáson a különböző talajművelési módok és növénytermesztési technológiák a talajerózióra, valamint a talaj vízkészletére gyakorolt hatását vizsgálják. A családi gazdaság tábláiban, száz hektáron pedig 2003 óta megszakítás nélkül végzik a talajkímélő növénytermesztési vizsgálatokat. Cél a talajvédelemnek alárendelt talajművelési- és növénytermesztési módszerek kidolgozása.

E területeken megszámolják a gilisztákat, a rovarokat és a madarakat, ugyanakkor vizsgálják a termelés jövedelmezőségét is.
Az eredmények a rendkívül biztatóak már a kezdetektől fogva, hiszen a talajveszteség mintegy tizedére csökkent. Ennek köszönhetően a csapadék a talajba szivárgott és nem folyt el a területről. A giliszták száma a hatszorosára növekedett, a talaj széndioxid kibocsátása pedig harmadára csökkent. A területek madárlátogatottsága és fajgazdagsága megháromszorozódott, úgy, hogy közben a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége változatlan maradt.

A harmadik évtől a búza, a kukorica, és a repce hozamai 5-15 százalékkal nőttek, a mezőgazdasági gépek üzemanyag-felhasználása, ezáltal a művelés költsége pedig csökkent. Még egy szélsőségesen aszályos évben is többet termett a kukorica, mint más táblákon. Idén őszi káposztarepce hektáronként 430 kg-mal, az őszi búza 300 kg-mal termett többet, mint a szántott művelésben. Ez a terméstöbblet ma már nem csak a talaj jobb vízmegőrző képességének, hanem az elmúlt hét év alatt folyamatosan javuló talajszerkezetnek és a mikrobiológiai aktivitásnak is köszönhető.