Bábolna: akár 6 milliárdot is bukhatnak a hitelezők

Milliárdokat buknak a hitelezők a hazai agrárgazdaság egykori „zászlóshajójának” nevezett, állami tulajdonú Bábolna Zrt. felszámolásán, mivel követeléseik kielégítésére nincs elegendő vagyon – közölte Somogyi Ferenc az agromonitor.hu-nak nyilatkozva. Ennek oka, hogy a működőképesnek ítélt bábolnai vagyonelemeket az előző kormányok különböző más cégekbe – például a Bábolna Élelmiszeripari Rt.-be, a Bábolna Takarmányipari Kft.-be – apportálták és elvonták a társaság több mint 20 ezer hektárnyi termőföldjét is. Miközben azonban e vállalatok többsége is a felszámolás sorsára jutott, az anyavállalatnál nem maradt érdemi vagyon.

Somogyi Ferenc tájékoztatása szerint a mai hitelezői igények 5,677 milliárd forintot tesznek ki. A TM-Line eddig elsősorban ingatlanokat, készleteket, állatállományt és üzletrészeket adott el, amelyből 391 millió folyt be. Mivel a további értékesítésekből 25-35 millió forint bevétel várható, az 59 hitelező együttesen több mint 5 milliárd forintot bukhat. Közülük az Apeh és a szintén felszámolás alatt álló Bábolna Takarmányipari Kft. egymilliárd forintos nagyságrendben veszíthet, de jelentős összegekről mondhat le az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt., több más pénzintézet, néhány nagy szállító és a vidékfejlesztési tárcához tartozó Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) is.

A még meglévő vagyonelemek közül a TM-Line a jövő év elején kívánja rendezni azt a vadászati jogot, amely a Bábolna Zrt. korábbi földjei után maradt a cégnél. Mintegy 8200 hektár területről van szó, amelyen a felszámoló a hatóság által jóváhagyott kilövési terv 85 százalékát átmenetileg átadta bérvadásztatásra a Bábolnai Vadász Egyletnek. A vadászati jog úgy maradhatott a bábolnai társaságnál, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. a vállalat földjeit eladta vagy bérbe adta. E jogosítvány tulajdonképpen nem értékesíthető, hanem a földtulajdonosok dönthetnek arról, kit hatalmaznak fel annak gyakorlására. Ezért a felszámoló a vadászati jog kapcsán a föld tulajdonosainál egyeztetéseket kezdeményez – mondta Somogyi Ferenc.

Ma újra értékesítésre vár a kerteskő-pénzesgyőri telephely is, mivel a TM-Line felbontotta azt az adásvételi szerződést, amelyet még az MNV kötött Walter András és Dörnyei József magánszemélyekkel a bábolnai felszámolás 2008-as megindulása előtt. A két vevő a birtok épületeit és eszközeit vásárolhatta meg 20 millió forintért és megszerezhette a hozzá kapcsolódó 14 ezer hektáros területet is. Az elnök-vezérigazgató tájékoztatása szerint a szerződést azért kellett felbontani, mert az ingatlanokat jelzálogjog terhelte, és a TM-Line – a felszámolás előtt lebonyolított tranzakció miatt – a vevők kérésére sem tudott hozzájárulni ahhoz, hogy a jelzálogjogot töröljék. A helyzetet ugyanakkor bonyolítja, hogy a Kerteskő-Pénzesgyőr ingatlanainak korábbi bérlője a Veszprém megyei bíróságon megtámadta a 2008-as adásvételt, mert szerinte az MNV az akkori értékesítés előtt jogszerűtlenül mondta fel bérleti szerződését, így a majorság ingatlanaira valójában neki lett volna elővételi joga.

Az összesítések szerint a felszámolás kezdetén a Bábolna Zrt.-t több mint félszáz peres ügyben volt érintett, amelyből ma három van még folyamatban. Egyelőre ugyanakkor kérdéses, hogy ezek mikor zárulhatnak le. A jogviták miatt –állapította meg Somogyi Ferenc - ma az valószínűsíthető, hogy a felszámolás befejezéséhez még legalább egy évre lesz szükség. Az egyik legnagyobb összeget éppen a felszámolás alatt álló Bábolna Takarmányipari Kft. követeli, amelynek értékes vagyonelemeit és márkáit korábban a Lesztinger Tamáshoz köthető Tendre Kft., majd a Csányi Sándorhoz tartozó Bonafarm-csoport szerezte meg. A per annak tisztázására indult, valójában mennyit ért az a vagyon, amelyet korábban a Bábolna Zrt.-ből a Kft -be apportáltak – tette hozzá az elnök-vezérigazgató.