Géptelen év volt a tavalyi

Vegyes érzelmekkel jöttek el a kiállítók és maguk a gazdák is az idei gépkiállításra és vásárra. A tavalyi év ugyanis nemcsak a termelők, hanem a kereskedők életében is mély nyomot hagyott. Amíg 2009-ben a meghirdetett géptámogatás eredményeként a beruházások értéke meghaladta a 130 milliárd forintot, addig tavaly – mikor nem volt támogatás, az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint – csupán a 30 milliárdot.

Erre a drámai visszaesésre a gépforgalmazók nem számítottak, bár tudták, hogy a gazdasági válság, a finanszírozási problémák és a rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt lanyhul majd az érdeklődés. Kombájnból mindössze 53-at adtak el az országban, az előző évi 326-tal szemben. Jóval kevesebb fogyott traktorból, vetőgépből, talajművelő eszközökből, s általában az olcsóbb termékeknél figyelhető meg ennél kisebb forgalomcsökkenés. Alkatrészekből viszont több fogyott, mint tavalyelőtt. Voltak gépforgalmazók, akik emiatt tönkrementek, a többi pedig óvatosságra kényszerült: kevesebbet raktároznak, a gyártók pedig visszafogják magukat. A válság ugyanis a világ mezőgazdasági gépkereskedelmét is megnyirbálta, majdnem negyedével.

Hogy miként fogják támogatni a jövőben a gépberuházásokat, azt pontosan még nem tudni. Egy biztos: az elmúlt húsz évben több mint ezermilliárd forint értékű beruházás valósult meg különböző támogatások segítségével. Javult tehát a mezőgazdasági termelők gépesítési színvonala, de a mutatószámok még mindig csak az uniós átlag felénél tartanak, véli Fenyvesi László, a Mezőgazdasági Gépesítési Intézet főigazgatója. Abban pedig, hogy tavaly jelentősen csökkent a forgalom, közrejátszik a közvetlen géptámogatások megszűnése is.

Hogy mi várható a jövőben? A kormányprogramban sok olyan célt fogalmaztak meg, amelyek elképzelhetetlenek a műszaki fejlesztés nélkül. Az Új Széchenyi Terv pedig a zöldgazdaságot fogja támogatni: a megújuló energiaforrásokat, például a bioüzemanyagok termelését, a geotermikus energianyerést és szélkerekek létesítését. Fenyvesi László szerint csak a zöldgazdaság fejlesztésére több mint ezermilliárd forintot kell költeni a következő évtizedben. Ugyanakkor továbbra is kiemelt figyelmet kell szentelni a mezőgazdaság műszaki fejlesztésére, hogy a mutatóink javuljanak. A kiállítás egyébként kiemelten foglalkozott az energiatakarékos megoldásokkal, a megújuló energia termelésének és hasznosításának berendezéseivel.

Az Agro+Mashexpón megbizonyosodhattunk arról is, hogy létezik hazai mezőgépgyártás: mintegy 160 vállalkozás foglalkozik ezzel, igaz, csupán 47 százaléknyi a magyar tulajdonarány. A legnagyobb vállalkozások ugyanis főleg külföldi cégek hazai leányvállalatai, amelyek privatizációval vagy zöldmezős beruházás révén jöttek létre. Az viszont elgondolkodtató, hogy a mezőgazdasági gépgyártás árbevételének háromnegyed része exportból származik. Ki tudja, miért, de a kiírt pályázatok szinte teljes egészében az importgépek keresletét növelték.