Kell a takarmányhitel, mert különben baj lesz

Várhatóan néhány héten belül hirdeti meg a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) azt a kedvezményes kamatozású forgóeszköz-finanszírozási, éven túli lejáratú hitellehetőséget, amellyel az állattenyésztő vállalkozások takarmányvásárlását igyekszik könnyíteni. A tárca a konstrukciót az Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) közösen állítja össze. A szabályozás véglegesítéséhez nincs szükség a kormány jóváhagyására, vagyis azt a VM saját hatáskörben jelentetheti meg – nyilatkozta az agromonitor.hu-nak Czerván György, a tárca államtitkára.

A hitelt az uniós szabályok alapján úgynevezett „de minimis” támogatásokkal segítené a minisztérium, amely egy szabadon adható, cégenként elszámolt minimális szinten meghatározott szubvenció, melynek igénybevételét brüsszeli jog alapján szabályozzák. Ez azt jelenti, hogy három évente maximum 7500 eurónak megfelelő összeget kaphatnak a gazdálkodók. Sokan emiatt kieshetnek a takarmányhitelből, mert az elmúlt évek időjárási, gazdasági válság okozta bajok miatt már kimerítették „de minimis” keretüket.

A minisztérium várhatóan felülvizsgálja a gabonaágazati információs rendszert, és a kötelező adatszolgáltatási kötelezettséget a magánkészletekre is kiterjesztheti. A tárca az EU-s takarmánykínálat növelése érdekében egyetért azzal, hogy Brüsszel folytassa a más tagországokban lévő, mintegy egymillió tonnás intervenciós árpakészlet felszabadítását, illetve csökkentse vagy szüneteltesse a gyengébb és a közepes minőségű búzára vonatkozó, 12 eurós tonnánkénti uniós importvámot.

A tárca felmérései szerint van még elegendő gabona az országban, mivel búzából egymillió tonna termény lehet a raktárakban a malmi igényeken felül, kukoricából pedig 3 millió tonnás többlet mutatható ki a prognosztizált állattenyésztési szükségleten túl. A gondot az okozza, hogy a készletek jelentős része nem a felhasználóknál (az állattenyésztőknél vagy például a malmoknál) található, ezért tartja indokoltnak a VM a takarmányvásárlást segítő hitelkonstrukciót. A jobb piaci áttekinthetőség érdekében azonban az is várható, hogy a tárca felülvizsgálja a gabonaágazat mai információs rendszerét. Valószínűsíthető, hogy a minisztérium a későbbiekben a magánkészletek tulajdonosainak (a tárolóknak, a kereskedőknek, a feldolgozóknak) is kötelező adatszolgáltatást ír elő – mondta az államtitkár.

A gond az, hogy a magyar államnak nincs a piacra ható, illetve a malmokon, állattenyésztőkön segítő gabonakészlete. Csupán 100 ezer tonna van magyar tulajdonban, és az uniós intervenciós készlet is minimális.

Az uniós szabályozás e piaci helyzetet képtelen kezelni: exportkorlátozásra egy-egy tagország nem vállalkozhat, saját támogatással az árakat nem nyomhatja le. Emiatt aztán szabadon távozhat olyan országból is a gabona, ahol éppen kezd belső hiány kialakulni, vagy csak – ahogy nálunk is – híresztelések kelnek a hiányról szárnyra, mely aztán irreális áremelkedéshez vezet.

Az unión tehát sok múlik, ahogy például azon a döntésen, melyet Brüsszel most vizsgál. Nevezetesen az egymillióra tehető uniós árpakészletek piacra dobását, illetve a takarmánybúza importjánál a vám csökkentését, eltörlését.