Aranyat tojnak a tokok, avagy mit tud a békési kaviár?

Békés megyében, meleg vizes tóban „terem” a magyar kaviár. Minőségét az idén Franciaországban, a Bocuse d’Oron nemzetközi gasztronómiai versenyen is bizonyította.

Nyolc évvel ezelőtt indult Vésztőn a vállalkozás, az ikrát az utóbbi években kezdték csak kinyerni és kaviárt készíteni. Ennyi idő kellett a szibériai toknak, hogy ivaréretté váljon, és megmutassa, mit tud Magyarországon. A Silver Fish Kft. halfarmján meleg vízben él a tok, ezért a kaviárnak nincs iszapíze. A vállalkozó, Számfira György ügyvédként ismerkedett meg a kaviártermeléssel és látta meg benne a lehetőséget.

A következő években további három tokhalféleség „bevetésével”, 200 millióból – 60 százalékban uniós pénzből – felépítendő feldolgozó- és füstölőüzemmel erősítik a vállalkozást. A halak már ott úszkálnak a neveldékben, de még évekre van szükség ahhoz, hogy ivaréretté váljanak. A különböző tokfélék ikráját és húsát eltérő sózással és sófajtákkal készítik majd, így eltérő ízű terméket állítanak elő.

A magyar kaviár a luxusételek kategóriájában száll versenybe, s no¬ha jó minőséget kínál, azt olcsóbban adja, mint a nemzetközi piac árai. Ám még így is csak kevesek számára megfizethető, hiszen egy 50 grammos konzerv 26 500 forintba kerül. A termés 90-95 százalékát az USA-ban, Japánban, Angliában és az arab világban adják el.

Válság ide vagy oda, a nemzetközi piacon egyre nagyobb a kereslet a kaviár iránt. Ezt tudva, kilencévi szünet után, az oroszok ismét szállítani kezdtek az ínyencségből az Európai Unióba. Egyelőre csak 150 kilót, ami a későbbi években vélhetően egyre több lesz, hiszen egykor a kaviár az olaj és az alumínium után a legjövedelmezőbb üzletág volt Oroszországban. (Egy kilogramm ára Európában a 3,5 ezer eurót – azaz 945 ezer forintot – is meghaladja.)