Disznómentési próbálkozások

Nagyon beteg a hazai sertéságazat. Ráférne a gyógyítás, jobb kondícióba kellene hozni – mondta Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elnöke. Legnagyobb probléma a takarmány árrobbanás: az elmúlt egy évben a búza ára több mint száz százalékkal, a kukoricáé pedig 70 százalékkal emelkedett. Ezt alig lehet elviselni, amikor a sertéságazat költségeinek 60-70 százalékát éppen a takarmányozás teszi ki. Sok termelőnek még az üzemeltetési költségekre sincs pénze, nemhogy takarmányra, ezért felhagynak a hizlalással: leselejtezik a kocákat, korábban, olcsóbban adják el a malacokat és a hízókat. Főleg azok döntenek így, akiknek nincs földjük, saját takarmányuk, de ők a hazai sertéstermelés egyharmadát adják. Kilátástalan helyzetbe kerültek, nagy indulatok lakoznak bennük. Azok viszont viszonylag „szerencsések”, akiknek van saját takarmányuk, mert türelmesen ki tudják várni a hullámvölgy végét.

Németh Antal szerint a magyar sertés állomány fennmaradása forog kockán, de ezt nem szabad hagyni veszni. Szomorú, hogy sokan megkérdőjelezik a sertéságazat létjogosultságát, mondván, hogy drágán termelünk. Persze, hogy nem tudunk versenyezni olyan országokkal, mint például Brazília, ahol évente kétszer terem a gabona, nincs energiaköltség, olcsóbb a munkaerő, ráadásul komoly technológiai fejlesztések valósulnak meg. Ezek az országok el tudnák látni egész Európát olcsó hússal, de fagyasztottal, nem frissel. Ugyanakkor náluk gyakrabban előfordulnak állatbetegségek, gond lehet az állatvédelemmel és a higiéniával is. Nálunk viszont kialakult egy magas színvonalú tenyésztés és feldolgozóipar, amit mindenáron fenn kellene tartani.

Ezekkel a gondolatok is foglalkoztatták az érdekképviseletet, amikor a VHT elnöksége rövid és hosszú távú intézkedési tervet dolgozott ki. Közben figyelembe vették az ország gazdasági helyzetét, a megszorító intézkedéseket. Eredmény számukra: a Vidékfejlesztési Minisztérium vállalta, hogy március 31-ig kifizetik a 2010. évi állatjóléti támogatásokat. Ugyanakkor az agrártárca hatályba léptette az állatbetegségek megelőzésére vonatkozó támogatásokról szóló rendeletet és támogatást adnak az állati hullák ártalmatlanításához is. Ezek együtt mintegy 10 milliárd forintot jelent az ágazatnak. Sőt, ez az összeg az év végén nőhetne, ha nem jövőre, hanem még az idén kifizetnék a tárgyévi állatjóléti támogatásokat is, amire ígéretet tett a minisztérium.

A VHT szerint a sertéstartók és a fogyasztók helyzetén segítene, ha a 25 százalékos áfát az uniós átlagra, 10 százalékra csökkentenék. De ehhez szigorú árfigyelésre, nyomon követésre lenne szükség, hogy a megtakarítás ne a kereskedőknél landoljon. A fejlemény ismert: az agrártárca a kormány elé terjesztette az alapvető élelmiszerek áfájának 5 százalékra történő csökkentését. A VHT azért is harcol, hogy mintegy 15 milliárd forintnyi kedvezményes kamatozású forgóeszköz hitelt kapjanak a sertés- és baromfitermelők. Ezt kimondottan takarmány vásárlásra kellene költeni, és az integrátorok, illetve a beszerző és értékesítő szervezetek kapnák, mert a szükséges fedezetet tudnák biztosítani, de garantáltan tovább adnák a termelőknek. Ugyanakkor reklámkampányt kellene indítani annak érdekében, hogy az emberek a magyar termékeket keressék a boltokban. Ehhez is állami támogatásra lenne szükség. Szerencsére egyre többen fordulnak a hagyományosan elkészített magyar húsipari termékek felé. Ha mindezek az elképzelések megvalósulnának, reménykedhetnénk a sertéságazat talpon maradásában, véli Németh Antal.