Húsba vágó kérdések

A Pick nem gyakran nyitja meg szegedi gyárát az újságírók előtt. Most mégis megtörtént, a cég nyíltan beszélt a terveiről is. Kiderült: egyre kevesebb száraz árut, szalámit és húskészítményt eszünk, de több vörös árut és szalonnát. Ezt Éder Tamás kommunikációs igazgató mondta, aki szerint a cég nem akar beszállni az árversenybe. Az átlagosnál kicsit drágább, de jobb minőségű termékekben látják a jövőt. A takarmányárak hosszú távon magasak maradhatnak, drágulhatnak az állatok, a fogyasztás viszont itthon csökken. Mindez a lassú hanyatlás irányába mutatna, ha nem sikerül új piacokat meghódítani. A cég bevételeinek 26-27%-a származik exportból, Nyugat-Európa mellett egyre nagyobb szerepet játszik Oroszország és a Távol-Kelet is.

De gondjaik is vannak: a szakszervezet márciusban még sztrájkkal fenyegetett, ha nem tárgyalnak a béremelésről. Kovács László elnök-vezérigazgató szerint valamilyen formában fognak bért emelni, de a tárgyalásokat májusra halasztanák, amikor már tudni lehet, hogy az egykulcsos adóval rosszul járó munkavállalók bruttó bérét muszáj-e úgy felemelni, hogy nettó bérük ne legyen kevesebb. – Azt ne várja senki, hogy kiigazítás is lesz, meg még béremelés is, ez a vállalatnak 5-600 milliós mínuszt jelentene, ennek nincs meg az alapja – mondta Kovács László.

Gond az is, hogy kénytelenek importhúsból dolgozni, ugyanis nincs elég magyar. Pontos számot nem mondtak, de az kiderült, hogy a szalonna és a lapockahús jelentős része is ellenőrzött külföldi alapanyag. Még a téliszalámiban is van külföldi hús, mivel sem nagysúlyú sertés, sem leselejtezett koca nincs elegendő az országban. Az itthon előállított összes szárazáru-mennyiséghez a meglévő hárommillió mellé további másfél millió disznó kellene. Ugyanakkor szükség esetén a legfontosabb termékeket elő tudnák állítani 5%-nál kevesebb importalapanyagból. (Így megfelelnének a „magyar termék” elnevezéshasználat tervezett jogszabályi feltételeinek is.) Mindezek miatt a tulajdonos Bonafarm-csoport felfuttatja sertéságazatát, és két éven belül félmillió sertést fognak felnevelni.

Bizonytalan időre elnapolták viszont azt a harmincmilliárd forintos zöldmezős beruházást, amelyet Szegedre terveztek. Az itteni üzem területe annyira beépült, hogy nincs hová fejleszteni, a különböző városokban lévő üzemek pedig a szállítási költséget szaporítják. Azonban a terv előkészítése elakadt. Szeged városnak kellett volna megvásárolnia a szükséges, autópálya közeli földeket a Nemzeti Földalaptól, amely a kormányváltás után elállt az üzlettől, így viszont nincs megfelelő helyszín az építkezéshez.