Se tojás, se csibe

Sokadik tárgyalási fordulóját tartották a héten az állattenyésztő szervezetek annak a folyamatnak, melynek célja az áfa csökkentése. Ezzel azt akarják elérni – az agrártárca támogatása mellett –, hogy csökkenjen a feketepiac, és az emberek az ellenőrzött húsokat vegyék, egyék. Ezzel az állam is jól járna, mert adóbevételt tudna elérni a most 30-45 százalékosra becsült piaci rész után is, mely akár több tízmilliárd forintot is kitehet.

A baromfis cégek, a sertés- és marhahúsban „utazók”, de még a pékek szervezete is abban érdekelt, hogy menjen le a főbb mezőgazdasági termékek áfája, így ugyanis olcsóbb alapanyaghoz juthatnának, a piac illegális szereplőitől megszabadulván pedig több vásárlóhoz. Hiszen ma nagy bajban vannak a baromfisok, sertéstartók, pékek egyaránt. Drága a búza, a takarmány – annyira, hogy egyáltalán nem éri meg állatot tartani. Ami akár több millióval csökkentheti a baromfiállományt és egymillióval a sertését.

Sőt a tojástermelők a takarmányügy mellett egy óriási, az uniós szabályok miatt kialakult csapdahelyzetbe kerültek. Pontosabban a ketrec okoz főfájást: mert 2012 januárjától már nem lehet a mostani ketrecben tyúkot tojatni, hanem új, állatbarátabb ketrec kell. Ez pedig többmilliárdos kiadás, amire nem volt és most sincs mindenkinek pénze. A magyar Agrárkamara úgy számolt a minap, hogy a 4 millió hazai tyúk negyedének nem lesz hol tojni. Ennyi állatot találni most a nagy telepek ketreceiben, s a felmérések szerint körülbelül e telepek negyede képtelen lesz az állatjóléti szabályok betartására. Emiatt kiesik a tojás negyede is, holott már ma is évente 200-300 milliót kell behozni ahhoz, hogy a magyar igényeket kielégítsük. A termeléskiesés biztos, hogy – külföldről sem pótolható – hiányt alakít ki a piacon, ami markánsan megemelheti a tojás árát. Az a néhány millió csirke ugyanis, amely a háztájiban kapirgál, nem képes annyi tojást tojni, amennyi elég lenne.