Ángyán: állami kontroll alá kell venni a vetőmag-üzletet!

- Azok a vizsgálatok, melyeket azóta végeztek, hogy az állam újra saját kézébe vette a vetőmagtételek minősítését, sorozatosan tárták föl a problémákat - mondta Ángyán József a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. kalászos-fajtabemutatóján.

- Előfordult, hogy genetikailag módosított (gm) szaporítóanyaggal szennyezett vetőmagot átcsomagoltak, ezért egyes tételeket vissza kellett tartani. Már akadt arra is példa, hogy gm-szennyezés miatt el kellett rendelni az elültetett szója kitárcsázását – tudatta az államtitkár az MTI beszámolója szerint.

Ángyán József hangsúlyozta, a hazai élelmiszer-előállítás biztonságát az teremtheti meg, ha az állam saját kézbe veszi a biológiai alapokat. A magyar mezőgazdaságnak a helyi igényekhez alkalmazkodó fajtákra van szüksége, ezért az őshonos Kárpát-medencei fajtákat megőrző génbankok mellett a kormányzat támogatja a nemesítést végző intézeteket is.

Szilágyi László, a Gabonakutató Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának becslése szerint a hazai búza vetésterület 40 százalékán Szegeden nemesített fajtákat ültetnek. Ahogy a szakember fogalmazott, a jelenlegi „kaotikus” vetőmag-forgalmazási viszonyok között pontos adatokat nehéz mondani, a vetőmag-szaporításra használt területek alapján hazánkban továbbra is a szegedi fajták a meghatározók, s jelentős a környező országokba, főként Romániába és Szlovákiába irányuló export is.

A Gabonakutató Kft. nemesítési kísérleteinek középpontjában a szárazságtűrő fajták kiválasztása áll, melyek kevésbé intenzív termesztés mellett, alacsonyabb műtrágyabevitellel is kiváló hozamot és minőséget adnak – tudatta az igazgató.

Előadásában az igazgató kifejtette, a fémzárolt vetőmagok használatának aránya Magyarországon a korábbi 60 százalékról 20 százalékra esett vissza. Noha a bizonytalan eredetű vetőmagokból hektáronként mintegy 40 kilogrammal többre van szükség, a megtermelt búza mennyisége pedig 0,5-1,5 tonnával is kevesebb lehet. Szilágyi László számításai szerint azzal, ha a termőterület felén fémzárolt vetőmagot használnának, évente 10 milliárd forintos többletbevételhez juthatnának a hazai gazdálkodók.