Az agrárterület tizedén teremhet energia

Akár 300-400 ezer hektár rövid vágásfordulójú, fás szárú ültetvénynek is lehetne realitása Magyarországon. A kínai energianád néven is ismert miscanthus 15 évig életképes, a 3,5-4 méter magasra növő nádfajtát a teljes életciklus alatt a második évtől kezdve akár évente két alkalommal is be lehet takarítani a növekedés ütemétől függően. A fás szárú energianyár kétévente éri el a betakarítási méretet. Mindkét növény jól tűri a szélsőséges időjárási körülményeket, és azokon a területeken is jó növekedési átlagot biztosítanak, ahol az élelmiszer alapanyagként számon tartott növényi kultúrákat nem lehet gazdaságosan termeszteni.

Magyarországon napjainkban mintegy 4,2-4,5 millió hektáron zajlik szántóföldi növénytermesztés, ugyanakkor több százezer hektárra tehető azon szántóterületek nagysága, ahol a jelenlegi támogatási rendszer mellett is csak nehezen biztosítható a hagyományos szántóföldi kultúrákkal a profitabilitás. Ezeken a gyakran belvizes területeken vagy csekély termőképességű homokos talajokon eredményesen termeszthetők viszont a fás szárú energianövények. Belvizes, magas vízállású földeken elsősorban a fűzfélék, míg az aszályosabb részeken, a gyenge termőképességű talajokon a nyár és az akác jöhet számításba – írta a tozsdeforum.hu a Biomassza Erőművek Egyesülete közleménye alapján.

A magyar gazdálkodóknak is újabb fontos, kiszámítható bevételi forrást jelenthet az energiaültetvények telepítése és az energetikailag hasznosítható mezőgazdasági melléktermékek értékesítése, miután az Európai Bizottság jelezte, a mezőgazdasági kiadások szintje - és így a nyújtható támogatások mértéke - nem emelkedik a következő uniós költségvetési időszakban.