Jövőre legkevesebb félmilliárd tojást kell importálnunk!

Eltérő alágazati eredményekkel, de összességében jobb évet zárhat idén a baromfiágazat, mint tavaly. Nagyjából 20 milliárddal nőhet az árbevétel - ez 5-7 százalékot jelent -, s ha a búza és a kukorica ára tonnánként nem megy 50 ezer forint fölé, akkor nyereséggel.

GazdanetO. Horváth György2011. 07. 02. szombat2011. 07. 02.
Jövőre legkevesebb félmilliárd tojást kell importálnunk!

A szárnyastartók abban bíznak, hogy tartósan nem lesz drágább 50 ezer forintnál a búza és a kukorica tonnája, így a takarmányköltség elviselhető szinten marad. Ha így lesz, van esély a nyereségre is - tudtuk meg Bárány Lászlótól, a Baromfi Terméktanács elnökétől egy háttérbeszélgetésen. Ez alól vélhetően kivétel marad a tojástermelés: ott ma a legjobb hatékonysággal termelők is darabonként 2,4-2,6 forintot buknak, ráadásul még több milliárd forintnyi kötelező beruházás vár az ágazat legalább felére. Ennyien nem cserélték ugyanis még le a tojóketreceket, holott az unió erre ez év december végéig szabott határidőt. Erre nem lesz mindenki képes legalább 10-15 százaléknyi termelő, annak ellenére, hogy a magyar agrártárca a következő hónapokban 4,5-5 milliárdnyi uniós támogatási keretet fog megnyitni a vidékfejlesztési programon belül. Ha nem lépjük ezt meg, akkor 1,2-1,3 millió tyúkot ki kell vágni a mostani3,5 millióból. Ennyi termel a nagyüzemekben és még ehhez kell számolni 1,2-1,5 millió tyúkot, melyek a háztájiban kapirgálnak.

Az új ketrecek sem hoznak enyhülést az ágazatban: a tojóketrecekben a mostanihoz képest 25 százalékkal kevesebb tyúkot lehet tartani, tehát egy-egy ólra számított költség ezért 25 százalékkal nő. Összességében tehát a tojóágazat jövőre nagyot veszít: a mostani 2,7 milliárd tojás helyett jó, ha 2,2 milliárd tojást lesz képes előállítani, kevesebb szereplővel, miközben növekedni fog az importigény legalább félmilliárd tojással.

Nincsenek jobb helyzetben a víziszárnyas-tenyésztők. A kacsapiacon egyértelmű a túltermelés, holott már tavasszal 3,5-4 millióval kevesebb naposkacsát állítottak be a hizlalók. A piac elég egyutas, németek, osztrákok és némileg a csehek, szlovákok a vevők rá csupán és most valahogy nem megy a bolt, ráadásul az oroszok egy euróval megemelték a vámjukat, igaz oda sokat nem szállítottunk. A tavalyi 60-61 ezer tonnás magyar termelés az idén várhatóan 54-55 ezer tonnára csökken, ami 10 százaléknyi esést jelent.

A libások akkor kerülhetnek bajba, ha a Négy Mancs állatvédő szervezet komolyan "megdolgozza" a német-osztrák piacot, s elrettenti kampányával az ottani kereskedőket, éttermeseket. Ez szinte garantált az elmúlt hetek akcióit látva: három hete a magyar tollfosztást támadták, legutóbb pedig kiderült, hogy a Négy Mancs nyomására Európa legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításáról, a német Kölnben rendezett Anugáról tiltatták ki a hízott liba- és kacsatermékeket. Nemcsak a libamájat, hanem a feldolgozott húsrészeket is. Ez a szervezet az utóbbi években több mint 10 milliárd forint kárt okozott az országnak és veszélyezteti 10 ezer család megélhetését a magyar tanyavilágban. A Baromfi Terméktanács leveleket írt a külügyi, a gazdasági és a vidékfejlesztési minisztereknek, hogy most már Brüsszelben lépjen fel a Négy Mancs ellen, mert az már uniós ügy. Nem csak a magyar termékek ellen lép fel az Anugán a szervezet, hanem másik négy tagország ellen is, ahol jogszabály szerint legálisan liba- és kacsatöméssel foglalkoznak. Emellett a lúdágazat kiegyensúlyozott piaccal rendelkezik most, közepes évet zár, de stabil árakkal.

A csirkések nehezen kezdték az évet: a tél végén 12 százalékkal kevesebb naposcsibét telepítettek az ólakba, de azóta rendeződött a helyzet, igaz az árak szint havonta hol fel, hol lefelé mozognak. most éppen csökkennek. Ennek az az oka, hogy az év elején egész Európában visszafogták a termelést, ezért drágult a csirke, aztán ezen felbuzdulva nőtt a termelés, az árak meg elindultak lefelé. Most éppen a csökkenés végén járunk. A lényeg, hogy 250 forint alá ne essen az ár és a búza, kukorica ne legyen drágább 50 ezer forintnál. Ekkor nyereséget hozhat az ágazat, megismételheti a tavalyi termelési eredmény, azaz 238 ezer tonnányi csirkét állíthat elő.

A pulykával viszont baj van: az egyik legnagyobb feldolgozó a Sága évek óta visszafogja termelését, fejlesztéseket. Ennek oka, hogy az angol tulajdonos meghalt, s az örökösök egyrészt nagy mennyiségű pénzt vettek ki a cégből, másrészt nem tudnak és akarnak nagyon előrelépni. Holott most jó ára van a pulykának.

A baromfiágazat várhatóan 6-7 százalékos árbevétel-növekedéssel, 270 milliárd forint árbevételt ér el az idén, szemben a tavalyi mintegy 250 milliárddal - szögezte le Bárány, aki mindehhez hozzátette, hogy ez a növekedés nem a mennyiségből, hanem a termékek árának inflációt követő emelkedéséből adódik.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek