Botrány: esélyt sem ad a felzárkózáshoz Európa!

Minden előzetes várakozást alulmúló lesz a közvetlen jövedelemtámogatások újraelosztása az EU tagállamai között a következő, 2014-ben kezdődő hétéves pénzügyi időszakban. A BruxInfo úgy értesült, hogy hét év alatt mindössze 2 milliárd euró lesz az az összeg, ami az uniós átlag körüli vagy annál magasabb jövedelemtámogatásban részesülő országokból átvándorol majd azokhoz, akiket eddig jóval az átlagon alul fizettek írta. Mindez azt jelenti, hogy 2014 és 2020 között is fennmarad a gazdák országonkénti megkülönböztetése.

A lett agrártermelők, akik jelenleg a hektáronként kifizetett direkt támogatásokat illetően az uniós átlag 37 százalékán állnak, 2020-ig mindössze 54 százalékra mennének fel az Európai Bizottság javaslata szerint, amit szerdán mutat be a testület. Ugyanaznap balti gazdák százai tiltakoznak majd Brüsszelben a diszkrimináció ellen, az egész EU-ban minden agrártermelő számára ugyanakkora hektáronkénti jövedelemtámogatást követelve.

Janusz Lewandowski, az EU költségvetési biztosa nemrég a BruxInfónak nyilatkozva két okkal magyarázta a Bizottság szűkmarkúságát a balti, a bolgár és a román termelőkkel szemben. Az egyik, hogy a direkt támogatások nagyobb átrendezése azonnal rontaná néhány régi nettó befizető ország nettó költségvetési egyenlegét, csökkentve a javaslat elfogadásának esélyét. A másik pedig az, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben politikailag vállalhatatlan lenne az érintett országok vezetőinek, hogy elmagyarázzák agrártermelőiknek, azért kell kevesebbel beérniük, hogy másoknak több legyen.

Brüsszel ezért nagyon szerény mértékű kiigazításra készül javaslatot tenni, amivel előreláthatóan kritikák össztüzébe kerül majd. Egy, a BruxInfo által látott számítás szerint a lett gazdák jövedelemtámogatásai növekednének a legnagyobb mértékben, 33,7 százalékkal 2014 és 2019 között (itt tehát hat évről van szó). A románoknál 31,8 százalék, az észteknél és a bolgároknál majdnem 24 százalék, a litvánoknál pedig 15,6 százalék lenne a növekedés. Az újraelosztás rendezőelve az, hogy az uniós átlag 90 százaléka alatt lévő országok esetében a 90 százalék és a jelenlegi támogatási szint közötti különbséget egyharmadával csökkentenék.

Az átcsoportosításhoz szükséges forrásokat a 90 százalék fölötti országoktól való elvonás révén biztosítanák. Ám a legnagyobb veszteség is mindössze 7,5 százalék lenne, ennyivel csökkentenék 2014 és 2019 között a Máltának felajánlandó nemzeti boríték tartalmát. A holland gazdák direkt támogatásait ezen időszak alatt 5,5 százalékkal, a németekét 2,2 százalékkal, a közvetlen jövedelemtámogatások legnagyobb kedvezményezettjének számító franciákét pedig mindössze 1,5 százalékkal nyírbálnák meg. A francia gazdák zsebéből a hat év alatt alig több mint 112 millió eurót vennének ki.

Az uniós támogatási szint 90 és 100 százaléka között lévő Magyarországtól is áldozatokat követel majd a kiigazítás, ez azonban a jelenlegi időszak végén járó direkt kifizetések mindössze 0,3 százalékát jelentené. Összegszerűen hat év alatt 3 millió 591 ezer euróról van szó. A magyar agrártermelők máskülönben 2014 és 2019 között (a táblázat csak hat évről szól) 7,77 milliárd euróra lennének jogosultak a Bizottság szerdán bemutatandó javaslatának tervezete szerint.

A javaslat a 90 százalékos szint alatt lévő országok kormányainak lehetőséget adna arra, hogy a vidékfejlesztési támogatásokból, a nemzeti boríték maximum 5 százalékának erejéig az első pillérbe, azaz a közvetlen jövedelemtámogatásokra csoportosítsanak át összegeket. Ez tulajdonképpen nem más, mint az első és a második pillér között már létező modulációs gyakorlat megfordítása.

Brüsszel egyébiránt 2014 és 2020 között a 2013-as nominálértéken fagyasztaná be a közös agrárpolitikai kiadásokat, ami tehát reálértékben csökkenést jelent. Jelenlegi árakon a KAP teljes uniós büdzséből való részesedése 2013-ban még 39 százalék lesz. Ez 2020-ra már csak 33 százalékot ér majd el. Ha a jelenlegi, 2007 és 2013 közötti időszak átlagát nézzük, az agrárköltés az uniós kiadások 42 százalékára rúg, miközben 2014 és 2020 között 36 százalékra megy majd vissza (összegszerűen jelenlegi árakon 408 milliárd euróról 418,4 milliárd euróra emelkedik.