Tovább bünteti a kormány a magyar élelmiszeripart

A kormány újabb büntetőadóval sújtotta a magyar élelmiszeripart, nem gondolva a gazdasági következményekre. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) ezért felhívja a figyelmet arra, hogy a népegészségügyi termékadó, amit már alig egy hónappal a hatálybalépést követően drasztikusan emelnek és terjesztenek ki újabb élelmiszerekre, csak látszólag hoz plusz bevételt a magyar költségvetésnek.

GazdanetO. Horváth György2011. 10. 14. péntek2011. 10. 14.

Kép: Pölöskei szörpüzem üditök elöállitása munkások dolgozó nök gyártósor futószalag 2010.04.01. fotó: Németh András Péter, Fotó: Photographer: Andras Peter Nemet

Tovább bünteti a kormány a magyar élelmiszeripart
Pölöskei szörpüzem üditök elöállitása munkások dolgozó nök gyártósor futószalag 2010.04.01. fotó: Németh András Péter
Fotó: Photographer: Andras Peter Nemet

Orbán Viktor miniszterelnök az idei OMÉK megnyitóján tartott beszédében a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart emelte ki, mint fontos kitörési lehetőséget a magyar nemzetgazdaság számára. Külön hangsúlyozta a feldolgozóipar megtartásának fontosságát is - olvasható a közleményben.

Ezzel szemben tény az, hogy az ágazatra szeptemberben kivetett népegészségügyi termékadót máris tovább emeli a kormány, valamit kiszélesíti annak hatályát. A szeptember óta hatályos élelmiszeripari különadó újabb emelése épp ellene hat a hazai feldolgózóipar fennmaradásának. Az adó "káros mellékhatásai" a következők lehetnek:

- a fogyasztói árak várható 10-40 százalékos emelkedése, amely fokozottan sújtja az alacsonyabb jövedelmű társadalmi csoportokat
- a forgalom átlag 20%-os visszaesése az áremelkedés hatására, ennek egyenes következményeként a fennmaradás érdekében végrehajtott létszámleépítés
- a gyártók becslése szerint akár 1000 fő kerülhet utcára az érintett élelmiszeripari ágazatokban
- Magyarországra tervezett több milliárd forint értékű, munkahelyteremtő beruházások maradhatnak el és hazánk helyett a kiszámítható gazdasági környezetet biztosító szomszédos országokban valósulhatnak meg
- fellendül a fekete-gazdaság, az itthon különadóval sújtott, a szomszédos országokban jóval olcsóbb termékek behozatala és számla nélküli, illegális forgalmazása
- magyar kisvállalkozások sora mehet csődbe.

Fentiek mellett az élelmiszer ágazatot természetesen a jövőre életbe lépő 2%-os általános forgalmi adóemelés is sújtja, amely az élelmiszerek döntő többségét drágítja majd. A minimálbérre, a garantált bérminimumra, a kötelező munkáltatói bérkompenzációra, a környezetvédelmi termékdíjra és a szintén kötelező agrárkamarai tagságra vonatkozó tervek is rendkívül aggasztóak a magyar élelmiszeripar vonatkozásában. S mivel az élelmiszeripar dolgozza fel a hazai mezőgazdaság által előállított alapanyagok döntő hányadát, az ágazat tönkretétele a hazai mezőgazdaságot is súlyosan fogja érinteni.

Az ÉFOSZ számára elfogadhatatlan az, hogy a még termelni képes, adót fizető élelmiszer-előállítóktól várja a kormány a költségvetésben támadt lyukak befoltozását. Az ágazatot az sem segíti, hogy egyes szakpolitikusok kommunikációjukkal folyamatosan és súlyosan sértik a jogszerűen működő vállalkozások jó hírnevét, amikor azokat megalapozatlanul "adóelkerülő, ezért büntetendő" viselkedéssel vádolják. Egyértelmű, hogy nem népegészségügyi célok vezérelték őket az új adónem bevezetésekor, hanem a költségvetési bevételek növelése, a választási ígéreteknek ellentmodó újabb fogyasztási adók bevezetésével.

Az ÉFOSZ felhívja a figyelmet arra a kirívó aránytalanságra, hogy a kormány a teljes élelmiszer-feldolgozó ágazat 2010. évi eredményének csaknem 80 százalékát kitevő összeget kíván 2012-ben az érintett gyártóktól, illetve közvetve a fogyasztóktól népegészségügyi termékadó jogcímen behajtani. Az élelmiszer-feldolgozó ágazatban még működni képes vállalkozások nem képesek ekkora adóterhelést elviselni.

A magyar fogyasztó döntően mennyiség-orientált és rendkívül ár-érzékeny. Jövedelmének csaknem 30 százalékát költi élelmiszerre - a 10 százalék körüli európai átlaggal szemben, így nagyon súlyosan érinti az árak további, drasztikus növekedése az amúgy is nehéz gazdasági helyzetben.

Az ÉFOSZ szerint büntetőadók kivetése és a fejlesztési források megvonása helyett a magyar élelmiszergazdaság egészének kiemelt, de támogató állami figyelemre volna égető szüksége. Különösen fontos ez, mert a hazai élelmiszeripar még mindig mintegy százezer munkahelyet biztosít, elsősorban a munkanélküliség által leginkább sújtott vidéki térségekben. A kormányzatnak és az ágazat szereplőinek vállvetve kell küzdenie a belföldi piac visszaszerzése, a versenyképesség növelése és a hazai munkahelyek megőrzése érdekében. Az ÉFOSZ felhívja a döntéshozók figyelmét arra, hogy ennek elmaradása, a különadók további emelése beláthatatlan következményekkel járhat mind a nemzetgazdaságra, mind a magyar fogyasztókra nézve, az élelmiszeripart pedig a magyar könnyűipar sorsát idéző pályára állíthatja.

Ezek is érdekelhetnek