Jobb, ha csak szőrös, s nem gyapjas!

A Debreceni Egyetem Agrár-és Gazdálkodás Tudományok Centrumának állattenyésztési telepén még 2004-ben kezdték meg a szőrös juhok tartását, tenyésztését. A szőrös juhok ötletgazdája „kitalálója” dr. Kovács András professzor a HajduPress-nek elmondta, hogy igaz hogy a gyapjú pótolhatatlan alapanyag, de sajnos az elmúlt évtizedekben a juhokat a húsa miatt tartják.

- Mivel az állatoknak nagy stressz a nyírás, ezért gondoltam arra, hogy a hús minőségén is tudtunk javítani, és mivel az állat nem szenved a nyírástól, a szőrös juhok rendkívül ellenállóak, és a bundáját is a mezőn le tudja vetni, legelés közben, és több tejet is tud adni. Sajnos a gyapjas juhokat akkor is nyírni kell, ha nincs szükségünk a gyapjúra, mivel a nyári nagy meleg hónapokban szegény állatok megpusztulnának a melegtől, s így szükség szerint meg tudunk spórolni minimum egy vagy két nyírást évente. A vágóállatként tenyésztett juhoknál a gyapjú növesztése energia pazarlásnak számít, mivel az elfogyasztott takarmányból nem csak az állat húsa, hanem a gyapja is nő. A szőrös juhok így a takarmányt jobban hasznosítják, ráadásul a húsuk is jobb ízű, és kevésbé faggyús, mint az eredeti juhoknak – mondta Kovács András professzor, s kihangsúlyozta, hogy egyedül ezt nem tudta volna megcsinálni, Jávor András, Cseh Sándor és Gergátz Elemér professzorok segítsége nélkül és a tenyésztési program megvalósítását a Jedlik Ányos pályázati támogatás tette lehetővé.

A debreceni kutatók a szőrös juhok magyarországi meghonosítását szeretnék, és a kutatók azt is elmondták, hogy az egyik legígéretesebb szőrös fajta az úgynevezett dorper és, ami még Magyarországon is újdonság, hogy a magyar szőrös juh is el fog terjedni. Az utóbbi fajtának legalább még egy év kell, hogy fajta jelöltnek lehessen nevezni.