A Kúria is azt mondja, hogy fizetnie kell a hivatalnak!

2010 közepén az új kormány első döntései közé tartozott, hogy felülvizsgáltatta a fiatal gazda támogatásokkal kapcsolatos korábbi döntéseket. Így már megítélt támogatásokat - az erről szóló közigazgatási határozatok jogerőre is emelkedtek, a támogatottak neki is láttak a gazdaságuk fejlesztésének - vont vissza, új pontozási metodika alapján korábban nem nyert pályázatokat ítélt jónak. Az újrapontozás után azonban 78, korábban jogerősen nyertesnek kihirdetett fiatal gazdától elvette az MVH a támogatását.

A sérelmet szenvedett fiatal gazdák jelentős része a bíróságon támadta meg az MVH újrapontozási eljárását. Ezek a bírósági ügyek nagy számban 2011. őszén záródtak le, a bíróság jogerős ítéletével jellemzően megsemmisítette az MVH döntéseit és új eljárás lefolytatására utasította. A bírósági indokolások lényege az volt, hogy az MVH határozatok olyan alacsony jogi színvonalúak voltak, hogy azok alapján nem lehetett megítélni az ügyek tartalmát. Voltak azonban olyan bírósági ítéletek is, amelyek nem utasították új eljárásra az MVH-t, hanem érdemben véleményt mondtak az újrapontozás törvényességéről. Ezek az ítéletek egyértelműen leírják, hogy az MVH eljárása törvénysértő volt, nincs lehetőség a jogerős döntések ily módon történő felülvizsgálatára. Emiatt az újrapontozás után kiadott, a korábban megítélt támogatásokat visszavonó határozatokat a bíróság megsemmisítette – olvasható az AGRYA honlapján.

Az MVH-nak, a jogerős bírósági ítéletek után, elismerve a hibáját ki kellett volna fizetnie a sérelmet szenvedett fiatal gazdáknak a támogatást. Sajnálatos módon az MVH nem ezt az utat választotta. A jogerős ítéletek végrehajtása helyett az MVH felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz (2012. január 1-jétől Kúria). A felülvizsgálati kérelem nem rendes perorvoslat, a jogszabályok alapján a jogerős döntés végrehajtását nem akadályozza. Ennek ellenére az MVH a támogatások kifizetését felfüggesztette arra hivatkozva, hogy meg kell várni annak az eljárásnak az eredményét, amit éppen az MVH kezdeményezett.

Az MVH felülvizsgálati kérelmei közül az egyikhez kapcsolódóan megszületett az első döntés. A döntés még nem az ügy érdeméről dönt, de megerősíti az AGRYA korábbi álláspontját, miszerint nem helyes az MVH magatartása ebben az ügyben.

A Kúria elutasította az MVH kérelmét, amelyben a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet végrehajtásának felfüggesztését kérte. Ez lefordítva azt jelenti, hogy az MVH-nak ki kell fizetnie a fiatal gazdának a támogatását, a kifizetéssel nem várhatja meg a Kúria érdemi döntését. A Kúria döntésének indokolása értelmezhető úgy is, hogy az már megelőlegezi a későbbi, az MVH-t érdemben elmarasztaló döntést, emiatt is engedik már most a kifizetést. A végzés indokolásában szereplő mondatok ugyanis éppen erre is utalhatnak: „A Kúria az alperes kérelmét és az abban felhozott érveket megvizsgálva nem találta szükségesnek az ítélet végrehajtásának felfüggesztését, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.”

Az AGRYA érdeklődéssel követi az MVH további intézkedéseit az ügyben. A korábbi kommunikációjukban ugyanis egyértelműen a Kúria döntését tekintették orientációs pontnak. Az üzenet egyértelmű és már nemcsak az AGRYA, de a Kúria is mondja: A pénzt az MVH-nak ki kell fizetnie, ha tetszik ez neki, ha nem!

„Bízunk benne – olvasható az AGRYA közleményében -, hogy az MVH nem az újabb, időnyerő jogi kiskapuk keresgélésére fordítja majd az adófizetők pénzéből fenntartott apparátusának energiáit és munkaidejét, hanem a kifizetéshez kapcsolódó feladataira. Ez a magatartás szép példája lehet a 2012. január 16-án meghirdetett Darányi Ignác Tervben, az MVH-val kapcsolatosan elérendő, kiemelt célként rögzített, ügyfélbarát eljárásnak.”