Útban volt

Valóban akadályozott bizonyos folyamatokat Ángyán József. De nem a múltbeli ügyekről van szó, hanem a súlyos, évente százmilliárdok elosztását érintő tervek megalkotásában volt igazán gát. Mert megrögzött módon ragaszkodott elképzeléseihez, melynek lényege a kis- és törpegazdálkodás, lehetőleg biomódszerek közötti termelés, az önellátás, a helyi termékek helyben történő elosztása és az így keletkezett jövedelmek helyben maradása volt. És ennek szinte kizárólagos favorizálása agrárgazdasági és nemzetgazdasági méreteket is figyelembe véve sokak szemében elfogadhatatlanná vált. De ez csak az egyik, akár el is fogadható indoka ellehetetlenítésének és eltávolításának.

A többi ok valóban csak a pénzről és a jövőről szól. A következő két évben Magyarországnak le kell tennie azt a tervet, amely alapján évente 600-800 milliárd forintnak megfelelő uniós és hazai agrártámogatást lehet majd szétosztani. Ezt le kell tenni a brüsszeli asztalokra is és el kell fogadtatni azt az ottani döntéshozókkal. Nem mindegy, hogy e hazai tervben mi szerepel, szóhoz jut-e a hazai nagyüzemi termelésben érintettek köre. Nem csak a volt téeszek, állami gazdaságok utódai, hanem az a néhány száz család által ellenőrzött, összesen több százezer hektárra tehető birtokosok is. Ahogy érdekelt e szabályozás kidolgozásában a mezőgazdasági alapanyagok felvásárlásából és feldolgozásából élők köre is. És az igazi maffiózókat se felejtsük ki: ma az agrárium egyes ágaiban 20-40 százalékra teszik a feketepiac arányát. Ez évente akár 200 milliárd forintos adóelkerülést, másik oldalról nézve hasznot hozó „tevékenység”. Az élelmiszer-kereskedelemről már nem is szólunk. Nos, az ő jövendő üzleteiket akadályozta volna Ángyán József fanatizmusa.