Magyar furfanggal megoldható!

Támogatáséhség van, nem földhiány!
Nemzeti kérdés a földügy és a vízügy. Itthon mindkettőből van bőven, rövid időn belül mindkettő jelentősen felértékelődik, mivel a Földön a következő 50 évben ez lesz a központi kérdés az élelmezési problémák okán. Ez az alapvetés mostanság egyre többször hangzik el a politikusok és a szakemberek körében, már csak azért is, mert csupán két év van hátra 2014 áprilisáig, mikor felszabadul a magyar termőföldpiac, lejár a külföldiek földszerzésére kapott uniós moratórium. Sikerül-e magyar tulajdonban tartani a termőföldet, a következő hónapok egyik legfontosabb kérdése. Erről februárban Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Siófokon próbálta nyugtatni gazdahallgatóságát, mikor kijelentette: „ez magyar furfanggal megoldható”. Hogy miként, az még nem részletezett, bár a napokban már megindult az új földtörvény társadalmi egyeztetése, vitája vidéki fórumokon. Eddig inkább az ismert mondatok hangzottak el. Meg kell védeni a magyar földet, a magyar gazdákat a spekulánsoktól, a külföldi karvalytőkétől. Ami nem jelent egyet: ha hirtelen minden spekulációra fen derülne, kiderülne, hogy nem a külföldiek kötöttek több zsebszerződést, mint inkább a hazai spekulánsok. Pénzemberek, ügyvédek, orvosok, vállalkozók, társaságok, s utóbbiak között akadhatnak az agrártermelésben érdekeltek is. A politika viszont csak az utóbbiakat és a külföldieket emlegeti sokszor erős túlzással. A minap kinevezett vidékfejlesztési parlamenti államtitkár, Budai Gyula a múlt héten alakult zsebszerződéseket vizsgáló tárcaközi bizottság ülése után nem kevesebbet állított, hogy akár 1,5 millió hektárt is kitehet a „zsebes” földek mérete. Fazekas Sándor a minap a Corvinus Egyetem Tárcatükör nevű rendezvényén a szocialista Gőgös Zoltán korábbi államtitkárral folytatott vitájában ezt sokkalta, és szerinte nem lehet megmondani, hogy mekkora az ilyen terület. Gőgös Zoltán szerint 50-60 ezer hektár lehet zsebszerződéssel lefedezve. Ami viszont biztos: legálisan külföldiek által bérelt és csekély mértékben birtokolt terület 250-260 ezer hektár. Ennyi után vesznek fel évente területalapú támogatást.

Paraszt, vagy spekuláns?
Nem igazán akar itt hirtelen mindenki paraszt lenni: ahogy Fazekas Sándor miniszter az említet vitában fogalmazott: „itt nem földéhség van, hanem támogatáséhség”. És valóban: a hektáronkénti 55-60 ezer forintnyi könnyen megszerezhető évenkénti támogatás miatt vonzó a föld, nem annyira a hagyományos, az időjárás szeszélyének – no és a szaktudás hatásának - kitett hozamai okán. Vagyis nem akar itt annyi paraszt, földműves lenni az országban, mint ami látszik. Mert most mindenki kapkod a föld után és minden áron, tiszta, félig tiszta, vagy piszkos ügyek kapcsán próbál földhöz jutni. A helyzet az, hogy magán földtulajdonos alig akar eladni, viszont jelentős terület van az állam kezében. A bő millió hektárnyi Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által kezelt földből most csupán 65 ezer hektárt hirdetettek meg bérletre, annak is csak felét, 34 ezer hektárt pályáztattak meg, máris óriási a tolakodás. És a felháborodás. Érthető a dolog, hiszen egy területre nagyjából 20-25 jelentkező akadt, de csak egy a nyertes. Maga Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt ennek okán, mint mondta: „Ahol földkérdés van, ott vita is.” Ezt ismételte meg Fazekas is, mikor a Corvinus Egyetemen feltették a kérdést: mi a vélemények az Ángyán József volt államtitkára lemondása indokául szolgáló hetek óta tartó botrányról. Eszerint a Fidesz közel álló befektetők nyerik a legnagyobb területeket az NFA pályázatain. Fazekas leszögezte: a híresztelések után kivizsgáltatta az ügyeket és mindent szabályosnak találtak. Vagyis minisztériuma nem szól bele a pályázatok bírálatába, a pályázati kiírás nyilvános, annak elbírálásakor közjegyzők nyitják ki a zárt borítékokat, szakmai zsűri bírálja el azokat. Gőgös Zoltán viszont követelte, hogy hozzák nyilvánosságra a mai napig titkosan kezelt bírálati szempontokat, illetve a pályázatokat. Előbbi felvetésére a miniszter nem reagált, de a pályázatokról elmondta, hogy azok ma is nyilvánossá tehetők, ha földbérlő úgy akarja. Persze ezt is szabályozni kell – tette hozzá Fazekas. Vagyis a tárca és a kormány szerint minden rendben folyik az állami földek hasznosításánál.
Más véleménye van a gazdáknak, az ellenzéki pártoknak, civil szervezeteknek, s magának Ángyán Józsefnek is. Maga a földügyek miatt lemondott államtitkár számolt be számos esetről, ahol több száz hektárnyi terület egy érdekkörbe juttatását emlegette fel a parlament egyik albizottságának ülésén. Gőgös szerint nincs nap, hogy ne derüljön fény újabb esetekre: Fejér megyében 1200 hektár került felcsúti érdekkör kezébe, Csongrád megyéből 1500 hektár, máshol 2800 hektárról szólnak a hírek. Zirc környékén egy hektárnyi föld bérletét sem tudta megszerezni egy korábbi bérlő cég, amely 1500 birkát gondoz, s most legelő és takarmányterület nélkül maradt, tucatnyi család megélhetése szűnik meg ezáltal. A győztes ma egy darab állattal nem rendelkezik, holott az állattartás feltétele a következő évek gazdálkodásának. A miniszter a felvetésekre reagálva elmondta, hogy a 34 ezer hektár többsége sok száz kisgazdasághoz került, oligarchákra nem leltek a vizsgálatok során. S ez az Ángyán által a köztudatba bevitt oligarcha ügy megér egy mondatot: Sebestyén Róbert, az NFA vezetője az ügyben azt mondta, hogy „csak a haszonbérleti pályázati rendszerben használatos fogalmakat tudom értelmezni. Ezek között az oligarcha szó nem szerepel.” Gőgös szerint sincs értelme oligarcházni, mert 100 ezer hektárnyi földje ma senkinek sincs az országban, holott egy oligarcha nagyságrendileg e mértéknél értelmezhető. Fazekas minsizter szerint sincsenek oligarchák.

A kárpótlás átka
Van viszont 1,5 millió hektárnyi közös, úgynevezett részarányban lévő föld, melyek a kárpótlás és a szövetkezeti, állami gazdasági területek nevesítése során jött létre, s máig használhatatlan tulajdonosai számára. Mert nem ritka, hogy egy táblának száz tagja van, s képtelen megmondani, hogy melyik négyzetméter az övé. Ez csak úgy derülhetne ki, ha kiméretnék a birtokrészeket, de ez horribilis összeg, s hiába van e cél támogatására az idén is félmilliárd forint a költségvetésbe, az nem lendít az ügy rendezésén. A miniszter szerint több tízmilliárd forintba kerülne e rendezetlen tulajdonú földek kimérése, de ennyi pénz nincs most. Gőgös szerint felesleges is lenne ennyi adóforintot elpocsékolni: inkább a birtokkoncentrációt kellene állami támogatású hitelekkel segíteni. Minél előbb, ugyanis 2014-ig adott erre kivételes engedélyt az Európai Unió, vagyis addig adhat támogatott kamatú hitelt a magyar állam földvásárlásra, birtokösszevonásra stb. Gőgös szerint az állam sok közös földben résztulajdonos: ezekben kellene élnie elővásárlási jogával és kivásárolni a területeket, majd bérbe adnia. Ezzel a zsebszerződések egyik elterjedtebb változata ellen is lépni lehetne: sok spekuláns néhány százaléknyi parcellarészletet vett meg a résztulajdonostól, s ezzel máris elővásárlási jogot szerzett az egész nagy területre.
Fazekas miniszter szerint megfontolandó a felvetés, de a közeljövőben éppen azt kell tisztázni, hogy az állami részarányok mely részét érdemes megtartani, melyektől kell megszabadulnia az államnak. Bejelentette, hogy a jövőben nagy területekkel bővülhet az NFA területe, mert a vasút és a honvédség által használt területeket is átvesz a szervezet. Leszögezte, hogy az állam már megkezdte a zsebszerződésgyanús területek felvásárlását: erre 480 millió forintot adtak az Őrségi Nemzeti Parknak, amely a gyanús területeket természetvédelmi értékekre hivatkozva kisajátíthatja, felvásárolhatja.