2020-ig az EU nem segít a sertéstartóknak

A baromfi- és sertéságazat változatlanul a Közös Agrárpolitika mostohagyermeke marad. A magyar állattartók szempontjából életbevágó, hogy a tagországok adhassanak termeléshez kötött támogatást a baromfi- és sertéstartók számára is. Ez nagy küzdelem lesz, mind az Európai Parlamentben, mind az Európai Tanácsban. - mondta a minap Tabajdi Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság tagja a Közös Agrárpolitika reformja kapcsán. A szocialista politikus szorgalmazta, hogy az újonnan csatlakozott tagállamoknak egyenlő elbánás járjon az új agrártámogatási rendszerre való átálláskor. A SAPS-ot, vagyis az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó tíz tagállam - köztük Magyarország - esetében az eddigi kiegészítő nemzeti támogatások nem számítanának bele az új támogatási jogosultságok kiszámításába. Míg az SPS-t, vagyis összevont gazdaságtámogatási rendszert alkalmazó többi tagállam átviheti mostani jogosítványait. Ez is bizonyítja mennyire fontos lett volna, ha Magyarország áttér az SPS-re, amelyet a korábbi szocialista kormány javasolt.

Tabajdi szerint a szabályozási terv hátrányt jelentene az új tagállamok számára, valamint kedvezőtlen lenne az eddig kiegészítő nemzeti támogatásban részesülő ágazatokra nézve. Magyarország esetében a hízottbika-tartás, a tejtermelés, az anyatehén-tartás, a külterjes termelésre ösztönző szarvasmarha-tartás, az anyajuh-tartás, a dohány termesztése, a héjas gyümölcsűek termesztése, az energetikai célú lágy és fás szárú növények termesztése szenvedne jelentős hátrányt. Az Európai Parlamentben új tagállami összefogást kezdeményeztem a javaslat támogatására.

A 2013 utáni KAP-ra vonatkozó javaslatok mellett a Magyarországnak szánt közvetlen kifizetések csak kis mértékben csökkennek 2014-től. Ez a szám azonban még nem végleges, mivel a 2014-2020 közötti költségvetés vitája még hátra van.