Dohánytermelők: két éve hadakoznak húszezer magyar megélhetéséért - Veszélyezt okoz a WHO javaslata

Bényei Illés, a Magyar Dohánytermelők Szövetségének (MADOSZ) elnöke hétfőn közleményben reagált az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének (FCTC) tervezetére. A MADOSZ elnöke példaként említi a WHO azon javaslatait, amelyek megtiltanák a hosszú távú szerződéskötést a dohánytermelők és a felvásárlók között. A javaslat önkényesen korlátozná az egyes államokban a termőterület méretét, és meghatározná az időszakot, amelyben a területet művelni lehetne. A WHO beszüntetné azokat a minőségbiztosítási elvárásokat is, amelyek az európai dohány versenyelőnyét adják.

Az európai mezőgazdasági szektor termelőit képviselő érdekképviselet, a COPA-COGECA által a közelmúltban nyilvánosságra hozott munkadokumentum alapján Bényei Illés osztja európai kollégái véleményét arról, hogy a WHO túllépte hatáskörét, és legújabb javaslatában agrárszakértelmet igénylő kérdésekbe szól bele. Bényei Illés szerint a tervezett lépések túlzóak: ha egy ország mesterségesen betiltja a dohány termelését, egy másik azonnal átveszi a szerepet. Magyarországon, a MADOSZ által képviselt, közel 20.000 ember sorsa függ a dohánytermesztéstől az ország egyik legelmaradottabb régiójában, a Nyírségben. Itt egy példaértékű megoldást nyújtó társadalmi-gazdasági modell épült fel a dohánytermesztésre, többek között mintegy 10.000 roma családnak biztosítva megélhetést.

A MADOSZ elnöke egyetért Francois Vedellel, a 85.000 európai termelőt képviselő UNITAB főtitkárával, aki szerint "ideje visszatérni a gazdasági és szociális realitáshoz." Az MTI által idézett MADOSZ arra kéri a kormányt, hogy vegye figyelembe a Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint az Európai Bizottság álláspontját, és szálljon szembe a WHO globális szabályozási javaslataival - tartalmazza a közlemény. Magyarországon tavaly mintegy 4.800 hektáron termeltek dohányt. Az árbevétel 10 milliárd forint körül volt. A dohánytermesztés az utóbbi években volumenében csökkent az országban. Az alapanyag mintegy 60 százalékát belföldön, míg a fennmaradó hányadot külföldön értékesítik.