A szerbek leköröznek minket

A helyi faluszövetkezetben dolgozók, – fáradságos – kitartó munkával érték el mostani eredményeiket, és jutottak el idáig. 1992-ben hozták létre a szövetkezetet, 1994-ben pedig 62 millió forint beruházással, állami támogatással hűtőházat építettek a volt baromfitelep helyén, ami biztonságosabbá tette a málnaüzletet, hiszen a feldolgozás is a termelők kezébe került.

Éves szinten közel 2000 tonna hazai gyümölcsöt dolgoznak fel, valamint 1100 tonna fagyasztott áru tárolására alkalmas a kialakított hűtőház. A gyorsfagyasztott gyümölcsök többségét Európa piacain (legfőképpen Ausztria, Franciaország, és Németország), kisebb részét pedig a belföldi kereskedelemben értékesítik. A hűtőház fő profiljához tartozik a frissen szedett gyümölcsök gyorsfagyasztása, korszerű technológiájú feldolgozása, raktározása, értékesítése, illetve bérfagyasztás és bértárolás is.

A gyümölcsösök egy részét vegyszermentesen, ökológiai eljárással gondozzák. Ezáltal úgynevezett bio termékeket állítanak elő. A korábbi málnafeldolgozás mellett manapság már: szeder, pirosribizli, feketeribizli, meggy, sárgabarack, szilva, áfonya és bodza is szerepel a palettán. Ezek részben saját ültetvényeikről kerülnek ide, részben pedig helyi-és hazai termelőktől vásárolják fel. A hűtőház korábban rengeteg helyi lakos számára adott munkát, ez a szám azonban 2012-re lecsökkent. Valamint a mostani málnaszezon is igencsak rossznak mondható. Erről kérdezte a nport.hu a cég ügyvezető igazgatóját, Schmidt Szilárdot:

 – Az idei szezon sajnálatos módon nem egészen úgy alakult ahogyan azt szerettük volna. Ennek oka elsődlegesen a nagy hőség. Használtunk ugyan öntözőberendezéseket, azonban a 35 celsius fokos melegben ez nem sokat ért. Nagy mértékű károkat szenvedtük, szinte megégett a málna. A korábbi évek terméséhez képest a mostani, öntözött területek csupán 20 százalékot adtak. Azokon a területeken ahol pedig nem alkalmaztunk ilyen berendezéseket még rosszabb a helyzet. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a termelőterület évről-évre csökken. A mostani terület ami rendesen működik körülbelül 50 hektárra tehető. Igen nagy probléma még, hogy az idősebbek abbahagyták a művelést, a fiatalok pedig nem foglalkoznak vele. Az előbbiekben felsorolt tényezők miatt a korábbiakkal ellentétben már nem csak málnát dolgozunk fel. Megjelent mellette a ribizli, meggy, szeder, barack szilva stb... tehát mindenféle gyümölccsel foglalkozunk annak érdekében, hogy túléljük ezeket az ínséges időket – mondta az ügyvezető.

 – Azt kell, hogy mondjam a rossz szezon ellenére a málna ára nem emelkedik, hiszen Szerbiában és Lengyelországban tavaly hatalmas mennyiségű volt a termés, másfélszerese a korábbinak, illetve a mostani szezonjuk is igencsak jónak mondható. Ők azok akik igazán meghatározóak a piacon. A málna értékesítési ára visszaesett annak ellenére, hogy az idei évben nagyon kevés termett idehaza – tette hozzá. – Azt kell, hogy mondjam pesszimistán látom az elkövetkező éveket. Hiszen Szerbia és Lengyelország körülbelül százszorosát termeszti mint mi. Nálunk 1000 tonna az átlagos éves szám, ez idén csupán 200-300 körül alakult. Ezzel szemben a már említett két ország egyenként 100 ezer-100 ezer tonnát termel. Ilyen piaccal nem tudjuk felvenni a versenyt, sem árban sem pedig termelési volumenben – fejtette ki Schmidt Szilárd.